A szigligeti vár és története, amit minden magyarnak ismernie kell
Télen is mindenképpen ajánlott sokat a levegőn lenni, a Balaton pedig természetesen tökéletes úti cél lehet, vigyünk magunkkal útravalót, és fedezzük fel az egyik legszebb látványt nyújtó várromot!
A szigligeti várat, Balaton várának is nevezik, mivel a Balaton-felvidék nyugati részén, egy közel 230 méteres vulkanikus bazalthegy tetején fekszik, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a tóra és a Tapolca-medence tanúhegyeire. A várat könnyű felfedezni, messziről látszódnak már a tornyai, a parkolótól pedig csak pár percet kell sétálni addig, amíg elérjük az alsó vár kapuját.
A 71-es főútról kell letérnünk Szigliget irányába, majd az alsó parkolót elhagyva az igen meredek Kisfaludy utcán kell felmenni a felső parkolóig.
Szigliget, a királyi birtok
Az őskorban már állítólag a Tapolcai-medence lakott volt, ahol a rómaiak és a honfoglaló magyarok is letelepedtek később. A Tapolcai-, és Káli-medence közti terület Kál fiának, Bulcsúnak a birtokai közé tartozott, míg a gazdátlan földek és az elkobzott birtokok a X. század végén, a XI. század elején a király tulajdonába kerülte, az igazságszolgáltatásokat várispánság intézte. Az Atyusz nemzetségbe tartozó I. Oguz és testvére Miske az almádi Szűz Mária bencés apátság adománylevelében említette először a települést „Zeglegeth”-ként.
Kezdetek
A települést 1259-ben IV. Béla előbb fiának, Istvánnak, később V. István királynak,majd a pannonhalmi bencéseknek adományozta. Favus, a pannonhalmi apát 1260-1262 között egy kis várat épített fel, a mocsárból kiemelkedő bazalthegyen. A vár kezdetben két toronyból, amelyet még ma is láthatunk (mai nevük: Király torony és Bencés torony), és a köztük felépített palotarészből állt, alatta pedig egy fallal körülvett udvar helyezkedett el, amelynek közepén egy ciszterna lett kialakítva, amely az esővizet tárolta.
11
XIII.-XIV. század
A vár délkeleti sarkában egy öregtorony állt, ami három szintes volt, északról a palota épülete, míg nyugatról a vár legnagyobb belmagasságú boltozati terme kapott helyet. Az utólag említett terem a régészek szerint, valószínűleg várkápolna lehetett, amelyet a bencés szerzetesek építhettek. A palotától északra a másik öregtorony állt, ahol valószínűleg lőport és fegyvereket tároltak. Ezen kívül egy alagutas rendszert is találtak a föld mélyében, amely nagyon valószínű, hogy börtön lehetett akkoriban.