Komoly baj lehet 80 év múlva a Balatonon
Komoly esély mutatkozik rá, hogy a 2000-es évek végére alaposan megváltozik a Balaton és teljesen átalakul a tó állaga. Lefolyástalanná válhat, ami minden eddiginél komolyabb baj lehet.
Lefolyéstalanná válhat a Balaton
A Balaton környezete manapság teljesen jó állapotban van. Ugyan néha szabályozni kell, de van utánpótlása és ha kell a felesleges vízmennyiséget letudják engedi a tóból. Azonban egyes teóriák szerint a század végére lefolyástalanná változhat a tó. Hogy ez mit jelent?
Veszélyeztettetté válhat a Balaton
Azt, hogy a Balaton is befog lépni azon állóvizek sorába, melyből csak párolgás útján távozik el a víz azért, mert közvetlen lefolyása nincsen, tehát képtelen a közvetlen kifolyásra. Ezek a tavak általában a környezetvédelem szempontjából sokkal veszélyeztetettebbek, mint a többi más állóvíz melynek vannak kifolyásai.
Modellezésen alapul a feltevés a Balatonnal kapcsolatban
A feltételezés egy modellezésen alapult vizsgálaton keresztül született meg, mely Varga György ( az Országos Vízügyi Főigazgatóság referense) szerint nem kevés bizonytalanságot rejt magában, ám nem szabad figyelmünket elkerülnie annak a ténynek sem, hogy nem ez az első olyan modellezés, mely ilyen eredményt mutatott ki.
Arra is kitértek, hogy 2000 és 2015 között összes hét évben volt olyan, mikor a Balaton vízgyűjtőjének vízmérlege teljesen üres volt, melyre azelőtt nem volt még példa.
Bár a Balaton vizének minősége javult
Bár az előző években a csapadék éves szintjében nem volt jelentős változás, télen azonban sokkal több a csapadék eloszlása, mint a nyári időszakban.Pomogyi Piroska hidrobiológus még azt is hozzáfűzte, hogy bár sokat javult a Balaton vizének minősége és a tendencia jelentősen javult, a belterületekről és leginkábbb csapadék révén sokkal nagyobbra nőtt a magyar tengerbe bekerülő szennyeződések száma.
A Balaton főleg földalatti vízekből táplálkozik
Hozzá kell tenni, a Balaton leginkább földalatti vizekből táplálja magát, ezek zöme pedig karsztvíz, erre Nád Béla, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője hívta fel a figyelmet.Többek között az is szóba került, hogy egészen a kilencvenes évekig a megnőtt bányászatok végett olyan szinten csökkent a Dunántúli-középhegységben fellelhető karsztvizek hozama, hogy gyors és drasztikus korlátozásokra volt szükség.
Ez az elmúlt 10-15 évben fontos eredményeket is hozott, melyek mind-mind pozitívak lettek, ám ezek még több problémát okozhatnak, hiszen még több vízszint emelkedésre lehet majd számítani a karsztvizek szempontjából.