A Balaton partjainak legnagyobb városa: Siófok
Sokáig volt kérdés, melyik is a Balaton legnagyobb városa, és hosszas találgatások, szavazások, viták után végül Siófok lett ez, ami már a római korban is lakott terület volt. Ismerd meg te is! :)
A város már a rómaiak idejében is lakott terület volt, és egy feljegyzés szerint Galerius császár itt épített zsilipet a Balatonnak, hogy mocsaras részeit lecsapolhassa, majd erdőt telepítsen a száraz területekre.
1055-ben, a Honfoglalás után írott Tihany alapítólevele is említi Siófokot, akkor Fok néven.
Ez a név legelőször egy 1137-es adózási listában szerepel, és maga a Siófok megnevezés feltehetőleg 1790. környékén született meg.
A tatárjárás hatalmas pusztítást okozott ennek a kis városkának is, de az újra lakottá vált, viszont 1552-ben a törökök erővel elvették. Így Siófokból hadikikötő lett, sőt, erődöt is kapott, amely a mai kórháztól nem messze lévő Granárium dombon feküdt.
1688-ban felszabadult, és 1693-ban kapott egy fatemplomot is, amit a veszprémi káptalan építtetett a lakosoknak, és telepeseket is hozott ide.
A Rákóczi-szabadságharc idején itt terült el Vak Bottyán Sió-vonalas is, és Rákóczi pecsétet adott a településnek, ami a mostani címerük alapja.
A siófoki vasútállomás 1863-ra készült el, majd egy évvel később az első védett hajókikötő is.
1865-ben nagy számú zsidóság élt itt, nem egy kereskedővel, és jelentős szerepük volt Siófok turizmusának fellendülésében.
1878-ban elkészült a „Magyar Tenger” nevű fürdőház, majd a fürdőtelep , majd 1885-ben parcellázásra is sor került, ebből épült ki a mai fürdőtelep.