A második világháború legendás női pilótái
Frissítve: 2024/07/30
Frissítette: ZH
Nők, akik nem féltek a haláltól, nők, akik bátorságukkal a hazájukat szolgálták. Nem csak részei voltak a második világháborúnak, de nagy szerepet is játszottak. Egészen addig, amíg a férfiak vissza nem ültek a botkormány mögé.
Bátorság, amit a férfiak is megirigyelnének
A második világháborút a történelem egyik legsötétebb időszakának tartják. Az évekig tartó háborúskodás örökre megváltoztatta a világ konfliktusokról alkotott képét és új fejezetet nyitott a modern hadviselésben.
Ezen új fejezet részét képezte az a több mint ezer nő is, akiket az Egyesült Államok kért fel arra, hogy csatlakozzanak az országos Légierőhöz. A Légierő egészen a második világháborúig exkluzív volt a férfiak számára, azonban a pilótahiány miatt a kormány kénytelen volt új, korábban elképzelhetetlennek tartott módszerekhez folyamodni: nőket ültettek a botkormány mögé.
A Légierőt erősítő nőket nem a repülőcsatákra szánták, hanem fontos szállítmányozási és egyéb segédfeladatokat láttak el. A csapat a találó WASP (darázs) becenevet kapta, ami a Women Airforce Service Pilots (a Légierő Női Segédpilótái) rövidítése.
Habár ezek a nők rendszeresen életveszélyes küldetéseken vettek részt (és sokan nem is élték túl azokat), nem kezelték őket egyenrangúakként. Civilekként sem katonai kitüntetésekben, sem pedig katonai fizetésben nem részesülhettek. A háborúból visszatérő férfiak idővel visszavették a nők pozícióit a Légierőben, és ezek után csak gyakorlatozások alkalmával volt rájuk szükség.
Harc a harc után
Habár a háború még nem ért véget, a női pilótákat 1944 december 20-án hazaküldték. Az országukat egészen addig büszkén szolgáló WASP pilóták úgy érezték, hogy nem kapták meg azt a tiszteletet, amely szerintük megillette őket erőfeszítéseikért. A háború után néhányan stewardessként térhettek vissza csak az egekbe, mert egyetlen légitársaság sem volt hajlandó nőket ültetni a pilótaszékbe.
Évtizedekkel később, az 1970-es években a Légierő bejelentette, hogy most „először” fogadnak el női jelentkezőket, ami heves reakciót váltott ki a még élő WASP pilótákból. Törekvéseiket senki nem ismerte el vagy számolt be róluk, és úgy érezték, hogy a kormány megpróbálja kitörölni őket a történelemből. Petíciók és Barry Goldwater szenátor és ex-pilóta segítségével végül 1977 november 23-án katonasági státuszt kaptak.
A még élő WASP pilóták 2010-ben egy másik elismerésben részesülhettek, ekkor ugyanis Kongresszusi Arany Medállal jutalmazták őket erőfeszítéseikért. Éppen ideje volt, ha belegondolunk, hogy a második világháború alatt 77 különböző repülőtípust vezettek összesen több mint 96 millió kilométeren.