A természetben talált nagy, nyers gyémántok mérete általában nem ismert, hiszen a felhasználhatóság és értékesítés kedvéért rendszerint több darabra vágták szét őket. Híres gyémántok

A legnagyobb gyémánt jelenleg az 1905-ban, Dél-Afrikában megtalált 3106 karátos kőből csiszolt 530,2 karátos Cullinan I vagy más néven Afrika nagy csillaga, mely nagyobb társaival együtt a brit koronaékszereket díszíti.

A következőkben bemutatunk néhány olyan gyémántot, (a Cullinan, Régens, Orlov, Koh-i-Noor, Dél-Afrika csillaga, Sah, Hope és a Sancy gyémántot) amelyek nem csupán értékük, hanem megdöbbentő történetük és tulajdonosaik révén váltak világhírűvé.

1. Gyémánt - Cullinan

3106 karátos, kékesfehér kő értéke felbecsülhetetlen. Állítólag ez a legnagyobb gyémánt a Földön, amit valaha találtak. 1905-ben bukkantak a nyomára Dél-Afrikában a Thomas Cullinan által felfedezett gyémántbányában, róla kapta a nevét. Két búr tábornok vásárolta meg, hogy VII. Edward angol királynak ajándékozzák születésnapjára. A kő egyszerű postai küldeményként szerencsésen megérkezett Angliába, míg a - megtévesztésül - detektívek hadával őriztetett másolatot ellopták a hajóról.

A király koronájával együtt lefényképeztette, és egy bank páncélszekrényében őriztette a követ, amelynek csiszolása nyolc hónapig tartott. A legnagyobb darab az angol királynő jogarába van belefoglalva, a második legnagyobb a királyi koronát díszíti, a továbbiak pedig a Koh-i-noor nevű gyémánttal együtt az angol királynő koronáját ékesítik.

A Cullinan nyilvánosság fotója:

2. Gyémánt - Régens

A Régens kivételes tisztasága és tökéletes metszése miatt vitathatatlanul a világ legszebben megmunkált gyémántja. Eredetileg 410 karátot nyomott, állítólag Indiában, Golcondához közel fedezte fel egy rabszolga, 1701-ben. Golconda egy hegy-erődítmény volt és India kereskedelmi központjaként volt ismert, magába foglalva a gyémántok tárházát is. A gyémántot először William Pitt birtokolta, Anglia Miniszterelnöke, azonban a kőhöz jutási körülményeit számtalanszor megkérdőjelezték. Pitt rendelte el a kristály 140,50 karátra való, párna-formájú brill csiszolását, mely a mai formája is. Egyetlen ember volt képes Angliában ezt megvalósítani, és két teljes évébe telt. Az eredmény magáért beszél, mert ezt a gyémántot tartják minden idők legtökéletesebben csiszolt gyémántjának. Nagyon híres még különleges áttetszősége, és világoskék árnyalata miatt.

Először XV. Lajos aranyozott koronáját ékesítette 1722-es megkoronázásakor, majd XVI. Lajos koronájába került 1775-ben. Később a gyémántot XV. Lajos Király koronázási ékszerébe foglalták, majd fejdíszként a Királynőt ékesítette. Sajnos 1792 szeptemberében, a Kormányzót és más nagyszerű gyémántokat a Koronaékszerekből elloptak, így néhányuknak örökre nyoma veszett.
Szerencsére a Kormányzó előbukkant 1 évvel később Párizsban, egy ház padlásán. Miután Bonaparte Napóleon 1799-ben hatalomra került, elrendelte, hogy a gyémántot a kardja markolatába foglalják, amit 2 évvel később a császárrá koronázásakor is magával vitt.
A tolvajokat hiába keresték. Később Napóleon a kardmarkolatába foglaltatta. A waterlooi csata után egy ideig azt hitték, a porosz hadizsákmány része lett, de tévedtek. A gyémánt ma is francia tulajdon: a párizsi Louvre-ban őrzik.

3. Gyémánt - Orlov

Nagyság szerint, ez a harmadik legnagyobb gyémánt a Földön. 300 karátot nyomott mikor felfedezték Indiában.
Egy Vishnu-bálvány ( az egyik hindu Isten) szemeként helyezték el, a legszentebb templomban, Sriangamban, mielőtt ellopta volna egy francia dezertőr az 1700-as években. A dezertőr azonban csak az egyik szemet tudta kiszedni a szoborból, mivel halál-félelme támadt az Isteni-megtorlás gondolatától. Gyorsan Madrasba ment és eladta a gyémántot egy angol hajókapitánynak, 2000 fontért. Később egy ideig Nadír perzsa sah trónját ékesítette, de elrabolták tőle.

1772-ben Amszterdamban vásárolta meg Nagy Katalin számára a cárnő kegyence, Grigorij Orlov. Az asszony a koronájába foglaltatta, és szerelméről nevezte el a követ, de hamarosan kiábrándult az ajándékozóból. A gyémánt később a cári jogart díszítette. A második világháború utáni szovjet kormány azt állította, hogy az Orlov a koronaékszerekkel együtt a Kremlben látható: sokak szerint viszont a kiállított tárgy csak másolat volt, az eredetit 1920-ban Szentpétervárról külföldre menekítették. Aztán visszakerült, de 1932-ben kalandos körülmények között, a jogarból kiszedve, újra Nyugat-Európába csempészték az Orlovot.

4. Gyémánt - Koh-i-Noor fehér briliáns

Nem teljesen első vizű kő, színe kissé zöldes. Különböző indiai fejedelmek birtokában volt, ma az angol koronakincsek közt őrzik. Eredeti alakja hindu csiszolású, kissé szabálytalan rozetta volt. 1739-ben a perzsa sah szerezte meg, és ő nevezte el Koh-i-Noornak (jelentése: Fényhegy). Miután a Kelet-Indiai Társaság tulajdonába került, 1850-ben Viktória kiránynőnek ajándékozták. 1852-ben Amsterdamban alacsony briliáns formára csiszolták. A brit koronaékszerek része. Eredeti formájában 181 karát súlyú volt.

Egy 106 karátos csoda, a világ legrégebben felfedezett gyémántja: időszámításunk előtt találták Indiában. A hiedelem szerint 1304 óta, amikor először elrabolták, szerencsétlenséget, romlást hoz tulajdonosaira. Réges-régen a mogulok kezébe került. 1739-ben Nadír perzsa sah leigázta a mogulokat: elfoglalta Delhi városát, megerősítette Mohamed sah hatalmát. De a gyémántot mindenáron meg akarta szerezni tőle. Mohamed egyik csalfa asszonya elárulta, hogy ura a turbánjában viseli, amit sosem vesz le.

Nadír elutazásakor fényes ünnepséget rendezett. Búcsúzáskor megkérte Mohamedet, hogy örök barátságuk jeléül cseréljenek turbánt. Ő természetesen szíves-örömest, könnyű lélekkel megvált igazgyöngyökkel díszített fejedelmi fejdíszétől, Mohamed azonban a megdöbbenéstől szóhoz sem jutott. Nadír remegő kézzel bontogatta a turbánt: fonatainak végső csavarodásaiban (innen kapta a gyémánt a nevét) rálelt a kincsre. Ám neki is balszerencsét hozott: birodalma néhány év múlva összeomlott. A Koh-i-Noor későbbi tulajdonosai is szerencsétlenül jártak: Suja sahot megfosztották hatalmától, menekülnie kellett. Runszit Szing, vagyis a lahori király udvarában élt, aki 1813-ban erőszakkal elvette tőle kincsét. 1851-ben az East India Company Viktória királynőnek ajándékozta az értékes gyémántot, aki - mivel hitt a legendában: miszerint a Koh-i-Noor csak férfiaknak hoz szerencsétlenséget - végrendeletében kikötötte, hogy a gyémántot férfi uralkodó nem, csakis annak felesége örökölheti. Akaratát tiszteletben tartva a követ 1937-ben VI. György király feleségének koronájába foglalták.

 Csermák János
 Befektetési Szakértő
 www.diamondmatrix.hk

 Kérdésed van? Tedd fel szakértőnknek: Online Tanácsadás

 Keress minket Facebookon is: Diamond Matrix