Fedezd fel a kismartoni Eszterházy kastélyt!

Közel áll hozzád a kultúra és a történelem? Akkor itt a helyed! Gyere és kirándulj velünk Magyarország egyik legismertebb történelmi családjának egyik leghíresebb kastélyába Kismartonra! A részletekért kattints ide!

Fraknó (Forchtenstein) Nagymartontól 4 km-re fekszik, a Rozália-hegység lábánál, a Vulka völgyében. Neve a középfelnémet vohrte (= félelem) szóból ered, magyar neve a németből való.

Fraknó vára 1317-ben épült. Majd 1635 és 1660 között Esterházy Miklós teljesen átépíttette, így az eredeti várból csak az öregtorony maradt épen. A belső vár kétemeletes, négyszögű épülettömbjét sokszögű olaszbástyás védőfal veszi körbe. A vár kápolnáját 1642-ben felszentelték, majd a Szűzanya ősi kegyképét 1656-ban Boldogasszony templomába helyezték át, helyette 1687-ben Eszterházy Pál nádor a vár elé építetett egy Immaculata szobrot, ma is ez a búcsújáróhely. A vár ma is teljes ép és az Esterházy család tulajdonát képezi.

A várban látogatható kiállításokat tekinthetünk meg, valamint rendelkezik kincstárral és panoptikummal, ezeken kívül pedig fegyvergyűjtemény és levéltárat is találunk benne.

Az Esterházy-kincstár az egyetlen – eredeti helyén megőrzött – ún. „művészeti és csodakamra”, így európai szinten unikumnak számít.

Esterházy Pál herceg szenvedéllyel gyűjtötte az értékes órákat, automatákat, valamint a különleges és egzotikus preparált állatokat. Mivel igazi ritkaságokat gyűjtött, kincseit bonyolult zárszerkezetekkel védve őrizte a kincstárban. Ezek a kincsek még ma is eredeti helyükön csodálhatók meg.

A XVII. században készült értékes és különösen filigrán, elefántcsontból valamint csontból készült tárgyak a nürnbergi Zick család műhelyeiben készültek, illetve a berchtesgadeni művészek alkották. A Fraknó várában található, bátor vonalvezetésű tartókkal és oszlopokkal rendelkező darabok az elefántcsontból és csontból készült faragványok legnagyobb – még létező – gyűjteményét képezik.

Eredete

Az Esterházy-kastély eredete egy XIII. századi várra nyúlik vissza, amelyet később újra és újra átépítettek, valamint bővítettek. Mára a kastély színvonalas kulturális rendezvények helyszíne, és betekintést ad az Esterházy hercegek főúri világába.

Érdekesség

A kastélyt mély vízárok vette körül, melynek külső bélésfalainak vastagsága akár a négy métert is elérte. A kastély egyetlen bejárata az előtérből a kastélyudvarba vezető felvonóhíd volt, ám ezt az árkot később kihasználatlanság miatt betemették.

Középpontban a kultúra

Az Esterházy-kastély Burgenland talán legjelentősebb kulturális műemléke. A fényűzően berendezett pompás termekben valósággal megelevenedik a hercegi múlt és az Esterházy család udvari élete. A kastély még ma is a kulturális élet centrumának számít: az épület különböző ünnepségek és társadalmi események pompás színhelye. A 2010. január 1-jei átvétellel a kismartoni kastély 40 év után újra az Esterházy Magánalapítvány kulturális központjává és kiemelt rendezvényhelyszínévé vált, ahol a világ különböző részeiről érkező látogatók gazdag program- és rendezvénykínálatból válogathatnak.

A déli szárny udvar felé eső oldalán található a kastély egykori étkezője, amelyet egy felvonó köt össze a földszinten található konyhával.

Charles Moreau francia építész az általa fémjelzett építési időszakban (1803-1809) a déli szárnyban különböző nagyságú társasági helyiségek egész sorát alakította ki, amelyeket azután különböző stílusokban rendezett be.

Az északi szárnyban található Haydn-terem ellenpólusaként itt olyan helyiségek találhatók, amelyeket az Esterházy hercegek aktív társasági életük során kisebb, elegáns fogadások alkalmával használtak.

A Haydn Terem az Esterházy-kastély büszkesége, amely méretében és berendezésében az Esterházy hercegek politikai, gazdasági és kulturális jelentőségét tükrözi. Mára a világ legszebb és akusztikailag legjobb koncerttermei között tartják számon. A terem elnevezése a híres zeneszerzőre, Joseph Haydnra utal, aki majdnem 40 évig állt az Esterházyak szolgálatában, és sok művét Kismartonban komponálta.

A XVIII. században egyre szorosabbá váló távol-keleti kereskedelmi kapcsolatok hatására az Esterházyak – mint csaknem mindegyik más európai nemesi család tagjai is – élénk érdeklődést mutattak a kínai divat iránt. II. Antal ezért elrendeli egy kis kínai szalon berendezését. A Kis Kínai Szalon berendezése a XVIII. század közepe óta a napjainkig eltelt időszak alatt szinte változatlan maradt.

Miután Kismarton (1648-ban) szabad várossá vált, gróf Esterházy Pál megpróbálta a kastély területét kivonni a városi plébánia hatásköre alól, hogy saját plébániát alapíthasson. A győri püspök 1655-ben hozzájárult a kastélyplébánia létrehozásához. Kezdetben egy földszinti helyiséget használtak kápolnaként, amely egykoron valószínűleg a Kanizsai család régi várkápolnája lehetett. A régi vár nyugati szárnyában még a kastély nagy átépítése előtt átalakítottak erre a célra egy termet, amelyet az esztergomi érsek 1660-ban szentelt fel.

Az orgona

A jelenleg a kápolnában található orgona egy – Joseph Haydn idejéből származó – eredeti hangszer, amelyet a XIX. század első negyedében készítettek, és a klasszicizmus korának legfontosabb és legreprezentatívabb osztrák orgonájaként tartanak számon.

Amikor gróf Esterházy Miklós a XVII. században zálogbirtokosként birtokba vette a kismartoni uradalmat, az akkori vártól északra egy kis várkert, keletre pedig az úgynevezett „Tendelgarten” volt található. Valószínű, hogy a dísznövények mellett már haszon- és gyógynövényeket is termesztettek itt.

A kastélypark művészetileg legjelentősebb alkotása a Leopoldina-kápolna, amelyet egy mesterségesen kialakított sziklás dombra emeltek. A mellette lévő hasadékból vízesés tör elő, amely egy tóba ömlik. A mesterségesen kialakított sziklák között egy út vezet a kápolnához, amelyben Antonio Canova olasz szobrász Esterházy Leopoldina hercegnőről cararrai márványból alkotott szobra áll. II. Esterházy Miklós ezzel a kápolnával őrizte szeretett leánya, Leopoldina emlékét.

Joseph Haydn 1761-től több mint 40 esztendőn át élt és tevékenykedett az Esterházy család udvarában zenekarvezetőként.

18. században emelt Haydn-templom, amelynek északi tornya alatt található a Haydn-mauzóleum, a barokk stílusú Haydn-ház és a minden év szeptemberében zajló Nemzetközi Haydn Napok rendezvénysorozat.

A Kálváriahegyen található Haydn-templomban helyezték végső nyugalomra az Esterházyak udvari zeneszerzőjének, Haydn-nek a földi maradványait. Halála után bécsben temették el. Földi maradványait 1820-ban szállították Eisenstadtba. A díszes szarkofágban 1954 óta nyugszik.

 
Az épületegyüttest 1953-54-ben, ill. 1973-74-ben újították fel.