Ez Csernobil egyik következménye
Nem lehetett előre látni, de most már tisztán látszik, hogy micsoda következményekkel járt a csernobili atomkatasztrófa. 21 évvel a sajnálatos események után ismét közelít a baj.
Én magam is sokat gondolkoztam rajta járva a természetet, hogy mi történik azzal az avarral, mely ősz végére beborítja az erdőket. Hová tűnik? Tavasszal már ismét a megszokott formában találja az emebr az ösvényeket. Hova lesznek a levelek, a tobozok? A természet nagy mesetere a “takarításnak”, így megoldja mindig amit kell. Az állatok, a természetes komposztálódás, mind-mind olyan tényezőlkk, mely ha minden rendben van, akkor megolda ezt a feladatot.
Csernobilt azonban sok mindennek lehet nevezni, csak annak nem, hogy ott minden rendben lenne. A katasztrófa pillanataiban nem is lehetett sejteni, hogy milyen következményei lesznek a természetre nézve az atomkatasztrófának. Most azonban kiderült az egyik.Hihetetlen, de igaz: alig bomlanak el az elhalt növények és fák azon a környéken. Olyan mennyiségű erdei avar halmozódott már fel, hogy az manapság már veszélyes méreteket öltött.
Gondoljunk csak bele: ha egyszer ez a hatalmas mennyiségű avar lángra kap, akkor abból hatalmas erdődűz keletkezhet, mely a környéken lerakódott radioaktív por miatt még pusztítóbb lehet. Ha az ilyen füst a levegőbe jut és az terjed, akkor akár egész Európa megérezheti: Csernobilban megint ég valami.
A Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál az Oecologia című szaklapban megjelent tanulmánya szerint az ottani erdő avarja egyáltalán nem bomlik le úgy, mint máshol. Az arány is megvan azóta: azok a levelek, melyet ezen a környéken hullanak le, 40 százalékkal kevésbé bomlanak le, mint máshol. A bomlás foka arányban áll az adott helyszín radioaktív szennyezettségének fokával.
Nem csak a nagyobb, hanem a kisebb, a mikro élőlényekre is negatívan hatott a katasztrófa, hiszen a baktériumokra és gombákra is ugyan olyan negatívan hatott ez a katasztófa. a kutatás megállapította, hogy “ ...a bomlást előidéző mikrobák csökkent mennyisége miatt nem bomlik le az avar, amely olyan, mint a gyújtós: száraz, könnyű és elég gyorsan ég”. Gondoljunk csak bele: van itt olyan 30 éve a földön heverő avar, mely nem bomlott el. Ha ez egyszer lángra kap, nehezen megjósolható, hogy mi fogja megállítani a tüzet.
Az biztos: ez ellen valamit tenni kell, mert ebből még baj lehet.