Ilyen most Csernobil, 30 évvel a katasztrófa után!
Történelmünk egyik legnagyobb atomerőmű-katasztrófája történt 1986. április 26.-án, harminc évvel ezelőtt. Ennek emléket állítva íródott cikkünk, bemutatva a katasztrófa helyszínét, hogy hogyan is néz ki harminc év elteltével.
A mai Ukrajna területén bukkanhatunk rá az emberiség történelmének egyik legnagyobb és legpusztítóbb katasztrófájának a helyszínére, mely a Csernobil és Pripjaty városának közelében található Lenin Atomerőműben történt immáron harminc évvel ezelőtt.
A borzasztó esemény sokáig lepel alatt volt, igyekeztek eltitkolni, azonban az emberek hite nagyon megingott az atomenergia sikeres termelésében, valamint a Szovjetunió reformjába vetett bizalmon is elég nagy csorba esett.
A Szovjetunió azóta összeomlott, azonban az itt fellelhető élővilág még mindig szenved a katasztrófa következményeitől, a helyet turisták ezrei látogatják évente. Már aki elég bátor ehhez.
Az akkor 1 gigawattos teljesítményű RBMK típusú erőmű Ukrajna 10%-ának az energiára való szükségletét elégítette ki, azonban 1986-ban felújítás vált esedékessé, melyek nagyon rosszra sikerültek, akárcsak az üzemviteli kísérletek is. Számos védelmi rendszer alvó üzemmódba került, nem egy biztonsági előírás is meg lett szegve.
Ezeknek a dolgoknak a következtében a reaktor teljes láncreakción esett át és így kezelhetetlen lett, a megengedett érték százszorosára ugrott a teljesítménye cirka pár másodperc leforgása alatt.
Olyan mennyiségű gőz szabadult fel, hogy a hűtőcsatornák kiszakadtak egytől-egyig, a grafitot pedig ellepte a tűzforró víz.
Pár másodperccel az első után jött a második robbanás is, mely a grafit és a gőz reakcióba lépésének köszönhető, így a reaktor fedele, valamint az egész hűtőrendszer semmivé lett, a tetőszerkezet átszakadt.
Hivatalos jelentések alapján a reaktorban található üzemanyag majdnem 4 százaléka került ki a környezetbe, azaz jód, cézium és stroncium, melyek mind-mind sugárzó anyagok, a könnyebb megértés végett: 400-szor több radioaktív anyag került a légtérbe, mint a Hirosima területére ledobott atombombából kikerülő.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közleményében összesen 56 közvetlen áldozata volt a balesetnek, azaz kilenc gyerek és 47, az atomerőműben dolgozó munkás.
A védőruha nélkül dolgozó emberek és az ottani kísérletet végrehajtó operátorok legnagyobb része pedig három hét elteltével elhunyt és számos olyan orosz nyelvű orosz cikk tudósított arról, hogy a sugár által szennyezett területeken iszonyatos mértékben megnőtt a babájukat elveszítő nők aránya is.
A folytatásért lapozz a következő oldalra!