Hagyományőrzés és hungarikum: Busójárás Mohácson
A busójárás a Mohács környékén élők farsangi rendezvénye, amely napjainkra már hungarikummá nőtte ki magát. A látványosság igazi fesztiválként várja az oda látogatókat rengeteg programmal, érdekességgel.
A hagyomány eredete
A busójárás, mint népszokás eredete a törökök kiűzésének legendáját eleveníti fel. A történet szerint az elbujdosott sokácok a mocsáros vidékeken rejtőztek, míg aztán meg nem elégelték az elnyomást – és rémisztő álarcokba, álruhákba öltözve áthajóztak a Dunán, alaposan ráijesztve az őket rabigában tartó törökökre.
Mohácsra a sakácok csak több tíz évvel az 1687-es felszabadulás után költöztek be, és vitték magukkal a legendát – amelyről később, a 18. század környékétől minden évben a tavaszi napfordulót követő holdtöltekor emlékeznek meg busójárás formájában.
Az esemény mára hatalmas népszerűségnek örvend, és évről évre egyre több turista látogatja meg a minden bizonnyal nagyon emlékezetes, látványos ünnepet.
A hagyomány szerint…
A fenti történetből kiindulva a hagyományok szerint a busójárás éjszakáján a hagyományőrzők ijesztő, félelmetes maszkokat és jelmezeket húznak, valamint rengeteg olyan eszközt vesznek magukhoz, amellyel hangzavart lehet csapni – hiszen a legenda szerint a sakácok is így félemlítették meg az elnyomó török tábort.
A rendezvény leglátványosabb éjszakája mindig Farsangvasárnapra esik, amikor is a helybéli hagyományőrzők eljátsszák a busók partra szálását. Ez egy nagyon látványos esemény, amelynek során ladikokkal, csónakokkal érkeznek meg a beöltözött résztvevők, és kolompjaikkal, botjaikkal hatalmas hangzavart csapnak.
Amennyiben szeretnéd Te is látni a mohácsi hagyományos busójárást, kattints ide, és foglalj helyet nálunk!
Mitől busó a busó?
A busó, ahogy azt már említettük korábban, jelmezbe öltözött ember.
De milyen is ez a jelmez? Alapvetően a busókra jellemző, hogy hatalmas, szőrmebundába öltöznek, és mellé cifra mintázatú nadrágot viselnek, nagy méretű bakanccsal.
A nadrág övébe rengeteg kolompot, zajcsapásra alkalmas eszközt tűznek, amely már csupán járásukkor is hangzavart kelt.
Emellett, ami minden busó öltözékében elmaradhatatlan az a jellegzetes, fűzfából készült maszk. Ez a maszk hagyományos állatvérrel volt borítva – ez a hagyomány azonban enyhülni látszik. Azonban az a mai napig igaz, hogy a maszkok minden esetben teljesen egyedi, kézzel faragott darabok, amelyek minél ijesztőbb arcot formálnak.
Busójárás hangulata
Szerintem a fentiek alapján, és az eddigi ismeretekből már mindenkiben kialakult egy kép a busójárásról. Valójában a busójárás rituális jellegű rendezvény, ami gyakran transz-szerű élménnyel is képes szolgálni köszönhetően a hangos, ritmusos lépteknek. Ilyenkor egy kicsit mindig feloldódnak a szabályok és a kötöttségek, ami a rendezvénynek egy igazán csodálatos, különleges hangulatot ad.
A busók kísérői: a jankelék
A busójárások másik jellegzetes alakja, a busók mellett menetelő jankelék. Az ő feladatok, hogy távol tartsák a kívülállókat a hagyományőrzőktől. Ruhájuk jellegzetesen rongyos, amely mellett rongy darabba csavart keményebb tárgyakat hurcolnak magukkal. A szokás szerint ezzel ütögetik a lányokat és a nézelődőket – de természetesen ez a szokás is enyhül napjainkban, így nem kell tartani a kísérőktől sem!