Siófok nem a gasztronómiájáról híres. Van a Mala Garden, na jó meg még egy másik hely, ahova beülnék, és kész. De most találtam valami jót! Végre… Mutatom!

Nagy a szakadék a déli és az északi part között a gasztronómia terén

Az elmúlt időben hatalmas lett a szakadék a déli part és az északi között. Míg az Északi parton dúl a gasztroforradalom és Alsóörstől Tihanyig annyi jó étterem, kávézó és borászat van, mint a Francia Riviérán, addig Siófok inkább a nyolcadik kerületre hasonlít nekem mindig. Nagy a különbség a nyaralók között is ennek megfelelően. Nem mondom, hogy Siófokon nincsenek egyetemi tanárok, de oda inkább a bulizni járó réteg látogat el, míg az Alsóörs-Tihany régió a felső százezer kedvelt helyévé vált. Ennek a rétegnek nyilván könnyebb szofisztikáltabb helyeket nyitni, értik és szeretik a magasabb gasztrokultúrát.

Nemcsak a gasztronómia terén vannak különbségek

A Kenese-Tihany régióban van a legtöbb vitorláskikötő is, ez is, valamint az eladó lakások négyzetméter ára is mutatja, a két régió közti különbséget. Míg a Déli parton boldogok az eladók, ha 6-700.000 forintért adják a lakásokat négyzetméterárban, addig Balatonfüreden most épülő új házakban a penthouse négyzetméter ára állítólag meghaladja a 2,5 millió forintot is… A 6-700.000 is nyilván jóval magasabb árszínvonal, mint ha az ember Kisújszálláson vásárolna, de Kisújra nem is járunk gasztrózni… 

Étterem Siófokon

Ebből a vert helyzetből indul tehát Siófok, és az ottani gasztronómia. Hajónkkal Siófokra kikötvén ezért általában átsétálunk a Mala Gardenbe, mint abba a biztos pontba, ahol mindig a szájunk ízének, szemünknek és lelkünknek megfelelőt kapjuk. Történt azonban idén tavasszal, hogy az egyébként is furára sikeredett siófoki vitorláskikötőben nagyon rossz helyre tudtunk kiparkolni, ezért nem szívesen hagytuk volna hosszabb távon magára a hajót. A szél gyenge volt, hosszú út állt előttünk még hazáig, ezért mindenképpen ebédelnünk kelett. A kikötőben egyetlen hely volt nyitva a Hotel Yacht étterme a Bluedot bisztró.

Hotel Yacht, Bluedot bisztró Siófok

Az étterem kongott az ürességtől, tavasz volt még, ebédidő és vacsora idő között. A terasz a kikötőre nyílik, leültünk és megvártuk, míg a pincér nagy csodálkozással kijött hozzánk. De ami aztán következett, az valóban meglepett minket. 

A jelenlétünkön csodálkozó pincér egy bisztrós étlapot hozott, melyen az egészséges ételek és a trendi hamburger is képviseltette magát. Én az egészségeset a mancsaft a hamburgert választotta, és mindannyian elhűltünk. A csodálkozó pincér olyan szépen tálalt, minőségi, finom ételt hozott, amitől egyből megörültünk annak, hogy nehezen lehet kikötni Siófokon, és nem mentünk tovább. A galériára kattintva végig nézhetitek az itt készített képeket! 

Örömmel és elégedetten hajóztunk vissza az Északira, de elhatároztuk, teszteljük még a helyet, hátha csak véletlen volt ez a pozitív csalódás. Visszamentünk ismét, megint szuper. A bliszteresünk el van olvadva a Yachtburgertől, én pedig pikáns roston csirkés salátától (ami máshol akár cézár is lehetne). Menjünk vissza megint. Hopsz, étlapváltás…. Itt a nyári szezon, mondja a még mindig csodálkozó pincér, a még mindig üres teraszon. Vagy mi jövünk mindig rosszkor, vagy ide csak a hotel vendégei járnak. Bent svédasztalra terítve, de mi maradnánk kint a’la carte-ozni. Kicsi csalódás, a Yachtburger nincs a nyári étlapon, sőt, a csirkém sem. Amit kapunk nem rossz, de a téli jobb volt. Vagy csak hozzászoktunk? Na jó, elhozom a főnökömet is (feleség), mondjon ő is véleményt.

Hétvége jön, hajóba be, át Siófokra. Feleség, mancsaft és én is ismét lenyűgözve. A pincérek még mindig csodálkozva jönnek ki a teraszra, de rendkívül kedvesek, udvariasak, előzékenyek, ami pedig ritka manapság egy pincérnél Magyarországon (vannak még itt hivatásos pincérek, vagy mindenki már Ausztriában szolgál fel, és a balatoni éttermekben már csak a két diplomás tanároktól kaphatsz enni… De itt a srácok, a hölgy, nagyon rendben vannak. Talán már maradnak is, lassan jön a fizetésemelés az itthon tartás miatt, ahogy pont ma halottam a Petőfin, jövőre már tuti kétszer annyit keresnek, mint a tanárok. 

Nos, Siófok, új királyod született. Ha messze is van a ’80-as években ragadt Petőfi sétánytól a Yachtkikötő, bízunk benne, hogy hamarosan nem csodálkoznak majd ránk a pincérek, ha benézünk hozzájuk, talán mégis van annyi igényes ember a Déli parton is, aki fenntart egy ilyen jó helyet, ha kicsit nehezen is találja meg! Hajrá Bluedot bisztró!