Toscana legjavát jártuk be, cikkünkben elmondjuk, képekkel megmutatjuk miért érdemes megnézned Monticchiello városkát, a Sant'Antimo apátságot és mellette a kis Castelnuovo dell'Abate-t, Montalcino városkát! Gyere velünk!
Montepulciano után aztán töményen érkezett az a szépség, amiről itthonról csak azt gondoltam, Photoshoppal készített, tuningolt stock fotókon létezhet. Tényleg nem hittem el, hogy azok a naptárképek valódiak, bár egy a Vatikánban tanult pap barátom, Gyuri atya állította, valóban ilyen. Toscana egy igazi természet közeli táj, egy olyan vidék, melyet bár milliónyi turista keres fel, mégis érzed a szabadságot, a természet ölelését. Ennek rengeteg előnyével együtt megvannak a hátrányai is. Az utak nem autópályák, sok település, melyet nem érdemes kihagynod, sokad rendű utakon megközelíthető csak, melyek esetenként jelentősen igénybe veszik autód felfüggesztését, és csak lassan tudsz haladni. De MEGÉRI! Ilyen például a következő település, melyet egy kattintás után bemutatok neked!
Monticchiello tipikusan olyan toszkán városka, melyet nem egyszerű megközelíteni, de nagyon megéri. Itt esett le először az állunk attól, amit láttunk. Maga a város egy kis ékszerdoboz, mely egy kis dombocskára épült. Montepulcinaoban is szép volt a kilátás, de itt egyenesen lélegzetelállító, íme egy képpel is demonstrálhatom mindezt:
A városka csupa virág, a házak egytől egyig gyönyörűek. Egy kis ajándékbolt és egy étterem is van itt, ha előtte nem ettetek még Montepulcianoban, érdemes itt ebédelni vagy egy kávét meginni. Az étteremből is rálátsz a tájra.
Toscanaban rengeteg szálláslehetőség van, olcsótól a drágáig mindenfélét találhatsz. A szállás nyújtotta plusz szolgáltatásoknak szerintem nincs jelentőségük, mivel úgysem nagyon töltesz el sok időt bennük, hiszen a vidéket járod. Mégis, van egy szállásfajta, melyet nagyon ajánlok, kattints a következő oldalra, bemutatom neked!
Az agroturismo egy vidéki szállásfajta, falusi turizmusnak is hívhatnánk, de ez még annál is extrémebb. Ahol mi aludtunk, nem hogy falu, de még tanyának is a extrém volt. 5 km sóderes út vezetett a szálláshoz, mely egy ks domb tetején volt. A legközelebbi ember olyan 4-5 kilométerre lehetett. Egyszerűen mesés a Toszkán táj közepén a nagy semmi közepén aludni. Rengeteg ilyen szállás van, az árakban is széles a spektrum. A mi szállásunk nem volt ugyan túl drága, de amikor kiértünk kb fél óra zötykölődés és egész napos városnézés után, nagyon jól esett volna egy vacsora. Olasz barátaink jól tudták pozíciójukat, azt, hogy fáradtan nem fogsz még egyszer bezötyögni a városba egy vacsoráért, így fejenként 30 eurós áron kínáltak vacsorát… Szerencsére volt nálunk halkonzerv, így ezt kihagytuk. Kiültünk a teraszra és a gyönyörű kilátásban elmélyedve nagy élvezettel fogyasztottuk el otthonról hozott konzervünket és narancslevünket. A reggeli aztán kárpótolt, igazi vidéki vendéglátásban volt részünk. Íme, egy pár kép a szállásról és a reggeliről:
Ha megszokod azt az érzést, hogy a közelben senki nincs, aki segítene, ha bajban vagy, akkor nagyon jól lehet aludni a természet ölelésében. Éjjel magunkra zártuk az ajtót, és jól kipihenve folytattuk utunkat, ahol az élvezetek tovább fokozódtak. Kattints a következő oldalra, és bemutatom neked a Sant'Antimo apátságot!
Ha egy dolgot kérdeznél tőlem, mit ne hagyj ki Toszkánai utadból, akkor gondolkodás nélkül rávágnám, hogy a Sant'Antimo apátságot. Ahogy korábban írtam, jártam már Provance-ban is, voltam a Sénanque apátságban, ami szintén megkapó, de mégis inkább Sant'Antimo a number one! A táj, amibe illeszkedik, a fák, a virágok, a búzamezők és háttérben a kis toszkán falu Castelnuovo dell'Abate egyszerűen mesés. Az apátságban élő barátok fehér, kapucnis ruhája, a keresztre feszített Jézust ábrázoló szoborra vetülő fények olyan áhítatba ejtetnek, melyet kevés helyen érzel. Ha ne hiszel Istenben, akkor is rabul ejt, de ha tudod, hogy Ő van, és veled van, akkor itt nagyon fogod érezni jelenlétét! Talán ezek a képek valamelyest visszaadnak ebből valamit ebből az érzésből:
Ahogy Sant'Antimo apátságot csodáltuk, megszólított bennünket egy jól öltözött hölgy, bevinnénk-e őt Montalcino városába, ugyanis gyalog van, mivel zarándokúton jár, de ma éppen pihenne, és pénzt kellene felvennie bankból. Felvettük és velünk tette meg az utat Montalcinoig, de közben megkértük, ha van ideje, ugorjon be velünk Castelnuovo dell'Abate-ba megnézni a falut. Következő cikkemben ezeket a képeket és tapasztalatokat mutatom be nektek, tartsatok velem holnap is!
A cikksorozat első részét ide kattintva olvashatod!