A szakértő válaszol rovatunk következő fejezetében Detre Zsolt ír a genua (és az orrvitorla) helyes trimmeléséről. A cikk két részletben jelenik meg, íme az első.
Genua trimmelés - Detre Zsolt
A genuát (fock) gyakran a hajó motorjának tekintik. A grósz ebben a felfogásban egy állítható felület, amely a hajó luvgirigségéért, a kormány egyensúlyáért felelős. Ezt azért nem szabad mereven értelmezni, mert a vitorlák funkciói között átfedés van.
Miért olyan fontos a genua?
1. A genua előtt nincs árboc, ami megzavarná a levegő áramlását, és örvényléseket keltene.
2. A genuát szélesebb szögtartományban lehet a szélirányhoz állítani a grósz „felsodró” (upwash) hatása miatt.
A „felsodrás” a levegő áramlási irányának a változása, ami a vitorla hatására a vitorla előtt keletkezik, mielőtt az áramlás elérné a vitorlát magát. A genua a grósz felsodródási területében helyezkedik el, és ezért nagyobb (kedvezőbb) beesési szögben éri a szél, így ezáltal kijjebb lehet engedni. A grósz ellenkezőképpen, a genua „leszorító” (backwash) tartományában dolgozik, így jobban be kell húzni, mintha egymagában lenne.
A genuát a maximális meghajtó erőre kell trimmelni, a grószt pedig arra, hogy megfelelő legyen a kormány egyensúlya.
A genuákat Genua No. 1, 2, 3 stb. nevezzük, csökkenő méret szerint. A Genua 3 gyakorlatilag a standard fock. A genua jellemző mérete az LP hossza. (az első élre merőleges méret)
A genua méretét az „átfedés” százalékával írjuk le. Ez azt mutatja, hogy a vitorla mekkora felülete lóg túl az árbocon. A Genua No.1 esetében a jellemző érték a 150%, a Genua No.2 130-140% és a Genua No.3 100%, vagyis nincs átfedés.
Jegyezzük meg, hogy a kisebb orrvitorlák első éle közel azonos (kivéve a viharfock), de rövidebb az alsó élük. Ennek az az oka, hogy a magas keskeny vitorláknak hatékonyabb az alakja, mint az ugyanolyan m2 –ű, de szélesebb vitorláé.
Ha a szél erősödik, az oldalirányú erő-komponenst csökkenteni kell, kisebb genuát kell használni, a grószt pedig előbb-utóbb reffelni kell.
Az alábbiakban egy mintatáblázat mutatja a különféle genuák használatát, amely iránymutató lehet, de a vitorla készítő tanácsát mindig kérjük ki.
| Vitorla | Átfedés % | Látszólagos szél | |
| m/s | csomó | ||
| Light No. 1 | 150 | 1-6 | 2-12 |
| Genua 1 | 150 | 3-10 | 6-20 |
| Genua 2 | 130 | 10-13 | 20-26 |
| Genua 3 | 100 | 12-16 | 24-32 |
A genua alakját meghatározza:
1. A vitorla telítettsége (öblössége)
2. A vitorla legmélyebb pontjának helyzete
3. A vitorla elcsavarása
A trimmelés alapvető változói:
4. A sott feszessége
5. A genua kocsi pozíciója
6. Az első él (fall) feszessége
A sott a trimmelés leginkább használt eszköze. A sott alapvetően a vitorla és a hajó középvonala közti szöget határozza meg, de befolyásolja a vitorla öblösségét és elcsavarását is.
Fontos! Minél közelebb húzzuk a vitorlát a hajó középvonalához, annál élesebben haladhat a hajó.
Amikor behúzzuk a sottot:
- A vitorla és a középvonal által bezárt szög csökken
- A vitorla elcsavarása általában csökken
- A vitorla öblössége csökken
Annak meghatározására, hogy mennyire kell behúzni a sottot, mérceként használhatjuk a szálingvég és a vitorlavászon távolságát.
A legmegfelelőbb pozíció hajóról hajóra változik, de optimális feltételek mellett, közepes szél és sima víz esetén, a legtöbb hajón behúzhatjuk a sottot egészen addig, amíg a vitorla majdnem érinti a száling végét, és ez által élesebben haladhatunk. Ha a gyorsaság fontosabb, mint az éles menet, akkor a vitorlát messzebb engedhetjük a szálingtól. Ez különösen gyenge szélben kedvező. Fontos: A legmegfelelőbb beállítást mindig próbálkozással találhatjuk meg.
Tapasztalati szabályok kreuzoláskor:
- 1 ökölnyi rés a genua és a száling között
- 2-3 ököl a nagyobb sebesség érdekében, de az élesség rovására
- 2-3 ököl erősebb szél, és hullámos vízen
- Optimális viszonyok esetén érintheti a genua a szálingot, ilyenkor haladhatunk a legélesebben
Az elcsavarás helyes mértékének meghatározása
Először állítsuk be a genua kocsit a sínen úgy, hogy a sott meghosszabbítása a genua első élét hozzávetőlegesen épp felezze. Eztán az első él mentén levő széljelző szalagok segítségével találjuk meg a legmegfelelőbb pozíciót a sín mentén.
A vitorlát el kell csavarni ahhoz, hogy igazodjon a látszólagos szél, a magasság szerinti irányváltozásához. Ha megtaláltuk a helyes mértékét, akkor a genua egyszerre fog belobbanni az első él teljes hosszában, ha kicsit felluvolunk. A széljelzők lent is és fent is ugyanazt kell mutassák.
Ha a legfelső részen kezd el lobogni a genua felélesedéskor, akkor az elcsavarás túl sok, kocsit húzzuk előrébb, ezzel növeljük a sott lefelé irányuló húzását. Ez növeli a hátsó él feszességét, és csökkenti az elcsavarás mértékét. A vitorla alsó részének mélysége, öblössége ekkor kissé növekedni fog, a vízszintes húzóerő csökkenése miatt.
Összefoglalva:
A genua elcsavarása megfelelő, ha:
- A vitorla egyszerre kezd el lobogni az alsó éltől a halfejig, amikor felluvolunk
- Az első él különböző magasságaiban az összes széljelző szál egyszerre kezd el csapkodni felélesedéskor
A genua elcsavarása túlzott, ha:
- A vitorla először a felső részen kezd lobogni
- Az első él különböző magasságaiban a legfelső széljelző szál kezd el csapkodni felélesedéskor
A genua elcsavarása kevés, ha:
- A vitorla először az alsó részen kezd lobogni
- Az első él különböző magasságaiban a legalsó széljelző szál kezd el csapkodni felélesedéskor
Ha a genua kocsit előbbre húzzuk:
- A vitorla elcsavarása csökken
- Az alsó rész öblössége növekszik
Ha a genua kocsit hátrébb húzzuk:
- A vitorla elcsavarása növekszik
- Az alsó rész öblössége csökken
Fontos: Szinte mindig jobb, ha s vitorlánk túlzottan elcsavart, mint a túl kevéssé. Könnyebb a hajót a helyes irányban tartani fent nyitott (erősen elcsavart) vitorlával (szélesebb a hajózható sáv).
Detre Zsolt
Forrás: vitorlazas.hu