Adriai szelek: Minden, amit tudni érdemes a horvátországi széljárásokról
Az Adriai-tenger. E név hallatán az ember lelki szemei előtt égszínkék vizek, ezernyi sziget, és az azokat díszítő mediterrán települések sora jelenik meg. Bizony, a horvát tengerparthoz foghatót nem igazán találni a világon, micsoda szerencse, hogy ilyen közel esik hozzánk.
Az Adriai-tenger hosszú, festői keleti partszakaszán számtalan kikötő, a nyílt tengeren pedig különféle szelek várják a vitorlázás szerelmeseit. Mai cikkünkben az utóbbiakat szeretnénk közelről bemutatni mindazoknak, akik egyszer ezekre a vizekre szeretnének kihajózni!
Adriai szelek: Bóra
A Bóra egy hideg szél, amely a magasból függőlegesen ereszkedik le a partvidéki hegyek oldalain. Ebből következik, hogy hajlamos porfelhőket kelteni, amelyek ronthatják a látási viszonyokat. A Bóra árulkodó előjelei azok a „sapkaszerű” felhők, amelyek a magasabb hegységek csúcsaira telepednek rá, északon a Velebitre, délen pedig a Mosorra és a Biokovóra.
Ez a szél ritkán fúj három napnál hosszabb ideig, amikor pedig helyileg keletkezik, akkor általában egy napig sem tart. Tekintve hogy hideg, nehéz levegőt hoz magával, általában a magasabb hegyek vonulatai között közelíti meg a tengert.
A Bóra olyan széllökésekben tör előre, amelyek meglehetősen erősek lehetnek, és kellemetlen meglepetésekként érhetik a gyanútlan hajósokat. Hacsak nincs magabiztos tapasztalatod a szélsőséges időjárásban való hajózásban, nem ajánlott kivitorlázni, amikor Bóra várható.
A Bóra más és más intenzitásokkal jelentkezik az Adriai-tenger különböző részein. A legerősebb lökések a Trieszti-öbölre, a Velebit-csatornára, a Novigradi-öbölre, illetve Šibenik, Split, és Makarska környékére jellemzők, hogy csak néhányat említsünk. Valamivel enyhébb Bóra szelekre számíthatnak azok, akik az Isztriai-félsziget nyugati partvidékére, a Biokovo déli részére (egészen Trogirig), a Poljice és Dugi Rat közötti vidékre, vagy Montenegró partjaira látogatnak el.
Adriai szelek: Jugo
A Sirokkó néven is ismert Jugo egy délkeleti szél, ami ciklonok társaságában jelentkezik és fúj végig az Adriai-tengeren. Ez a szél hideget, esőt, és alacsony légnyomást hoz magával. Lassan alakul ki, ezért akár már 2-3 nappal előre is észrevehető. A rövidebb Bórával ellentétben 5-7 napig is eltarthat, télen pedig akár még ennél is tovább. Továbbá, míg a Bóra erős széllökésekben mutatkozik meg, addig a Jugó folyamatosan fúj, és fokozatosan erősödik.
De előfordulhatnak úgynevezett „száraz Jugók” is, ami lényegében azt jelenti, hogy a szél néhány napig nem hoz esőt magával.
Adriai szelek: Misztrál
A misztrál egy „barátságos” szél, amelyet a legtöbben szeretettel várnak, mert némi lehűlést hozhat a forró nyári napokon. Ez az északnyugati szél napi szinten jelentkezhet, a szárazföld illetve a tenger közötti hőmérsékleti különbségek miatt alakul ki.
Tavasztól őszig meglehetősen gyakran találkozhatunk vele, legerősebb formáját júliusban és augusztusban hozza. A Misztrál általában délelőtt 9-10 óra magasságában kezd el fújni, délután tetőzik, napnyugtakor pedig elköszön. Északon jellemzően erősebb, mint a tenger déli területein.
Adriai szelek: Tramontana
A tramontana az északi szél egy régi megnevezése, ami a latin „vertus transmontanus” („a szél, ami a hegyek felől fúj”) kifejezésből származik. A Földközi-tenger térségében sok helyen használják ezt a nevet a hideg és közepesen erős északi szélre, ami általában tiszta időben keletkezik, és a kellemesebb idő előhírnöke.
Adriai szelek: Levante
A Levante a keleti szél neve, ami egyben keletet is jelent olaszul (ami pedig a latin „levare”, vagyis „megemelni” szóból ered). Általában mérsékelt (csak ritkán erős) szél, ami felhőkkel és csapadékkal érkezik. Amikor egy ilyen keleti szél intenzívebbé válik, akkor emlegetik Levante néven.
Adriai szelek: Ostro
Az Ostro a délről fújó szelekre utal, neve pedig szintén latin eredetű: „auster”, vagyis dél. Ez a szél meleg, párás, és általában nem tart sokáig habár meglehetősen erőssé válhat.
Adriai szelek: Libeccio
A Libeccio a dél-nyugati szél, ami általában száraz és meleg, és a Jugo után terül el az Adriai-tengeren, amikor a tenger felől érkező ciklon eléri Horvátország nyugati és középső partvidékét. Nem tart sokáig, de nagyon erős széllökéseket kelthet. Különösen a hullámok kereszteződése miatt lehet veszélyes, és mert a délnyugatra nyitott sekélyvizű kikötőkben megemelheti a vízszintet.
A Libecciót Garbin néven is szokás emlegetni, ami viszont már egy sokkal erősebb, hirtelen jelentkező, de rövid délnyugati (vagy-déldélnyugati) szél.
Időjárási viszonyok
Az Adriai-tengeren a nyár általában nagyon kedvező időt ígér a hajókázóknak. Ez az időszak júniustól szeptemberig értendő, amikor az idő többnyire napos és meleg, illetve a víz hőmérséklete is ideális a fürdőzéshez.
A charterszezon már áprilisban elkezdődik, és egészen novemberig tart, amikorra a hőmérséklet már nagyobb kilengéseket hajlamos mutatni, és a fürdőzők száma is drasztikusan csökken. Déli irányba haladva általában kellemesebb időjárási viszonyokra számíthatunk.
A levegő hőmérséklete nyáron 25-35°C között mozog, míg a köztes szezonban ez 15-25°C-ra esik (habár a gyakori napsütötte napokon ez többnek érződhet).
A víz nyáron 15-25°C között alakul, de ennél persze több is lehet. A leghidegebb vízre természetesen télen számíthatunk, de ez egész évben függ az időjárástól is.