A magyar tenger, a Balaton története, és más legendák
Mindenki ismeri Európa legnagyobb édesvízi tavát, tengerünket, a Balatont, keletkezéséről írunk nektek most pár sort, és a környékén élő legendákról is beszélünk nektek, mint például a tihanyi kecskekörmökről.
Tengerünk, a Balaton csaknem a Dunántúl közepén terül el, Északról a Balaton felvidék, Délről pedig a zala-somogyi-dombvidék keretezi. A tó nem számít olyan öreg képződménynek, hiszen korát 20-22000 évre teszik. Környékének településeiről, képződményeiről legendák keringenek, és most meg is mutatunk párat.
A Balaton születése:
Létezik egy olyan legenda, ami szerint réges régen óriások éltek ezen a területen, és a Badacsony fennsíkjain élt egy óriás, akinek Balaton volt a neve, és egyetlen lányával, Haláppal töltötte napjait itt.
Szerették őket az emberek, akik szintén ezen a környéken éltek, és a leánynak barátja is volt, aki azonban hamar felnőtt, és elhagyta Halápot, akit nagyon gyorsan felemésztett a bánat, ami ezután lepte el a szívét.
Balaton lánya sírjának építése közben talált egy óriási nagy követ, ami korábban a sellők oltáraként szolgált, de ahogy felemelte ezt, a kő hatalmas súlya miatt elesett, és az maga alá temette örökre.
Ezalól víz ömlött a felszínre, ami csak folyt, és folyt, míg végül a lakók azon kapták magukat, hogy egy reggelen hatalmas tó terül el előttük, aminek azóta is Balaton a neve.
A badacsonyi rózsakő-legenda:
Van egy hatalmas bazalttömb a Kisfaludy-ház felett,ami még a régi időkben vált le a hegy oldaláról,ennek a neve Rózsakő, ami Szegedy Rózáról kapta a nevét, aki Kisfaludy Sándorral tengette idejét a kő tetején, a legenda is valószínűleg innen eredhet.
"Ha egy fiú és egy lány háttal a Balatonnak ül erre a kőre,kezüket összekulcsolva, hamarosan egymáséi lehetnek, de elegendő, ha a lány ül ide, ugyanígy háttal, és a szeretett személyre gondolva sóhajt egy hatalmasat,s a szívének kedves személy onnantól kezdve csak őt látja majd mindenhol.”
Tihanyi kecskeköröm:
Az eredetileg Pannon-tengerben élt kagyló Tihany egyik nevezetessége, ami régen sokkal nagyobb volt, bár ma már csak egy háromszög formát öltött sarok. Nem csak ez a féle kagyló maradt meg ezekben a rétegekben, de a kecskeköröm vált a leghíresebbé. A tihanyi gyerekek “menyasszonyfőkötő” néven árulták a kikötőkben, amit a Fehérpartoknál találtak meg, de nagyon kevés volt közöttük, ami teljes pompájában maradt meg, hiszen ásás közben nagyon könnyen letörtek belőle darabok.
Abban, hogy a tihanyi kecskeköröm igen híres lett, Garay Jánosnak is szerepe volt, hiszen egy írásában elmesélte, hogyan is keletkezett. A kirándulókat, akik a kikötőbe jöttek, a gyerekek egyből körülzsongták, és fillérekért adták el nekik a kikapart kecskekörmöket.
A gyerekek egyébként vidám hangulatot hoztak a kikötőbe mindig, és ezt nem egy turistakönyv meg is említi, a kagylók maradványai pedig százszámra kerültek elő a Fehérpartokról és a Gödrösből. Leginkább a Gödrösnél lévő “kecskekörömbányák” voltak tele, és a hely onnan kapta a Gödrös nevet, hogy a gyerekek két kezükkel kaparták ki a gödröket, a kecskeköröm ásása közben.