Íme 5 látványosság Valenciából, Spanyolország 3. legnagyobb városából!

1. Valencia tengerpartja

A Földközi-tenger Valencia partjainál elég változatosnak mondható. Az év nagy részében kellemesen meleg és tiszta víz fogadja az úszni vágyókat, azonban viharok előtt és után zavarossá, piszkossá válhat a víz felszíne. Az áramlatok szemetet is szoktak a partra mosni, amit a turisták örömére hamar összegyűjtenek. A valenciai strand egész kiterjedésében rendkívül jól kiépített, ahol természetesen lehetőségünk van napernyőt és nyugágyat is bérelni. A tengerparton nem maradunk éhesek sem, hiszen több étterem és bolt is található a közelben, ahol elfogyaszthatunk egy kellemes ebédet.

A tenger összességében meleg vízű és egész nyáron kellemes kikapcsolódást nyújthat a vizek szerelmeseinek. A zsúfoltság és tömeg erősen jellemző a déli órákban, de délelőtt és késő délután nem lehet okunk panaszra. A partvidék fő része a Playa de Malvarossa, ahol a legtöbb fürdőző található. A nyugodtabb partvidéket Playa de Pataconának nevezik. A parti őrség rendkívül jól végzi munkáját, és bármi baj esetén egyből ott teremnek homokban járó quadjaikon.

2. Művészetek városa

A Művészetek és Tudományok városa (Ciudad de las Artes y las Ciencias) tartalmas kikapcsolódást nyújthat a művészetek és tudományok iránti fogékony látogatók számára. Ez Valencia legfontosabb modern turisztikai célpontja, és egyike Spanyolország 12 kincsének. A tudományos épületegyüttes Valencia központi helyszínén helyezkedik el.

A komplexum körülbelül 350 ezer négyzetkilométernyi területen helyezkedik el, amelynek 8 fő része van. A projekttel kapcsolatos munkálatok 1996-ban kezdődtek el. A következő épületegyütteseket tartalmazza a Művészetek és Tudományok városa: L'Hemisfèric (IMAX mozi és planetárium), El Museu de les Ciències Príncipe Felipe (interaktív múzeum a tudományokról), L'Umbracle (pálmafás park), L'Oceanogràfic (oceanográfiai múzeum), El Palau de les Arts Reina Sofia (operaház), El Pont de l'Assut de l'Or (függőhíd), L'Àgora (stadium), Torres de València (felhőkarcolók).

3. Bikaviadal aréna

A Plaza de Toros de Valencia építészeti alkotást Bikaviadal arénára lehetne magyarosítani. Az arénát 1850 és 1859 között építette a bizonyos Sebastián Monleón Estellés valenciai építész a római neoklasszikus stílus mintájára. Szerkezete 48 oldalú sokszögből és 384 külső ívből áll. Ez az úgynevezett neo-mudéjar stílus.

Eredetileg az aréna belső mérete 52 méter volt, ami később csökkent. A kor technológiájának előrehaladottságát mutatja, hogy már akkor öntöttvas oszlopokat használtak, amelyek biztosították az épület átláthatóságát. Kétségtelen, hogy ez az egyik legszebb spanyol bikaviadal aréna, amely 108 méteres külső átmérővel rendelkezik. Eredeti nézőközönség befogadóképessége körülbelül 16-17 ezer fő között volt, amit 12 ezer főre csökkentettek. A bikaviadal aréna 1859. június 20-án nyitotta meg kapuit.

4. Santa María katedrális

A katedrális teljes megnevezése spanyolul elég bonyolult, de köznyelvi formában így használják: Catedral de Santa María de Valencia, ami egy római katolikus plébánia. A köznyelvben viszont Szent Mária székesegyházként és Valencia-székesegyházként is szoktak rá hivatkozni.

A székesegyház legnagyobb része a 13. század és a 15. század között épült gótikus stílusban. Az építkezés azonban évszázadokon át folytatódott, aminek következtében művészi stílusok keveredtek. Az épület stíluselemei között találhatunk román, reneszánsz, barokk és neoklasszikus stílusjegyeket is. A katedrális számos 15. századi festményt tartalmaz helyi művészektől, de például római művészek alkotásai is megtalálhatók a katedrálisban.

5. Serranos kapu

A Serranos vagy Serrans kapu spanyol neve Torres de Serranos, amely Valencia egyik legjobban megőrzött műemléke. A gótikus kapu egyike Európa legnagyobb kapuinak, amely tetejéről elénk tárulhat a belváros látképe. A falak nagyon szilárd kövekből állnak, hiszen erődítmény céljából építették. Kívülről mészkő burkolattal borították be annak érdekében, hogy az épület fényesebb megjelenést biztosítson. Hosszú időre a kapu fő célja volt a város megóvása ostrom vagy támadás esetén, de rendszeresen használták szertartásokhoz is, például a nagykövetek és a királyok hivatalos üdvözlő szertartásaihoz. Jelenleg is a hivatalos ceremóniák jelképe, illetve múzeum szerepet is betölt. A helyiek a város fő bejárataként tekintenek rá.