10 hely Magyarországon, amire büszkék lehetünk
Miért mennénk külföldre, ha Magyarországon is annyi lehetőségünk van, ha valami igazán szépet szeretnénk látni. Megmutatok neked most 10 meseszép helyet, ahova érdemes ellátogatni.
Mindjárt itt a tél, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy ne tudnánk hova elutazni, még ha az időjárás hidegebbre is fordul. Hazánk telis tele van szebbnél szebb helyekkel, amihez nem kell feltétlenül messzire menni. Miért ne utaznánk a saját országunk szebb helyeire? Izgalmas helyek várnak ránk, amiket egyszer az életben érdemes lenne megnézni. Nézd meg miről is van szó.
A következő oldalon folytatom!
A feltörő gyógyvíz lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva úgynevezett sódombot hoz létre. A 18 méter magas domb tetején feltörő vízből kicsapódik a mész. A lerakódás évről évre növekszik, és egyre jobban beborítja az egész domboldalt. Európában egyedülálló, nem mellesleg gyönyörű látványt nyújt.
Az Aggteleki cseppkőbarlang hazánk egyik UNESCO Világörökségi védelme (1995) alatt álló nevezetessége. Az Aggteleki-cseppkőbarlang járatait a befolyó vizek tágították oldó hatásukkal, és a vízzel besodort kavicsok pusztító munkájával. A mészkőrepedésekbe beszivárgó, és a víznyelőkön keresztül bejutó víz barlangi patakként évezredek alatt folyosókat, óriási termeket hozott létre. A patak Jósvafőnél a bővizű Jósva-forrásban bukkan a felszínre.
A volt külszíni vasércbánya helyén 1985 után keletkezett bányató az ország egyik legmélyebb állóvize. A tó hossza körülbelül 300 méter, legnagyobb szélessége 80 méter.
A tihanyi levendulás, a Tihanyi-félszigeten elterülő, Magyarország első ipari célú nagy levendulaültetvénye, melynek köszönhetően a levendula napjainkra meghatározó szimbóluma lett, mind Tihanynak mind a félszigetnek. Közel harminc hektáron folyik levendulatermesztés a félszigeten.
Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a felső hasadékból vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból. A Mátrában találjuk, Parádfürdőtől körülbelül 5 kilométerre délkeletre.
Az egyedülálló geológiai képződmény a világon alig több mint hat helyen figyelhető meg. A riolittufa felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált. Mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta.
Somoskőn található egy gyönyörű képződmény, a bazaltorgona. A bazalt szürkés-fekete színű, vulkanikus kőzet, melynek egyik megjelenési formája a bazaltorgona, vagy más néven oszlopos bazalt. Ahogy a levegőre kiömlő láva hűlni kezd, repedések alakulnak ki a felszínén.
A Budapest II. kerületében található barlang a József-hegy alatt található, és Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere. Ez a Lukácsfürdő forrásbarlangja, de innen nyeri vizét a Malomtó is. 1982 óta fokozottan védett természeti képződmény; akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang.
A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik. Magyarország egyik legvadregényesebb turisztikai célpontjában kapaszkodókorlátokkal biztosított útszakaszon túrázhatunk. A szakadékban található vízesések mellett létrákon mászhatunk feljebb. Az összegyűlt csapadékvizek mély völgyeket faragtak a hegyek oldalába. A szakadék a benne vezető turistaúton kellő óvatossággal végigjárható. A kirándulás közben a leglátványosabb földtani értékeket lehet megtekinteni. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A szűk, meredek falakkal határolt szurdokvölgy bemutatja a különböző vulkáni rétegeket.
Magyarországon is találunk valódi, természetes homokbuckákat: a Kiskunsági nemzeti park területén látható homokterület az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. A folyóvízi feltöltődés után a Duna elhagyta a területét, és szél által mozgatott homoküledék felhalmozódás indult meg.
