Nem térhet vissza a vírus előtti élet a szakértők szerint

Klein véleménye szerint a járvány időt és teret adott az embereknek, hogy megfontolják, mi az, ami fontos számukra, és az alkalmazottak a munkaadójukat is kritikusan szemlélik majd. 

„Ahogy a járványt magunk mögött hagyjuk, jelentős változások történhetnek a munkaerőpiacon” mondta. „Amint a lehetőségek visszatérnek, [a munkavállalók] talán elgondolkodnak majd rajta, hogy a szervezetek hogyan bántak az emberekkel a járvány alatt.”

Klein nem számít rá, hogy a helyzet visszatér majd a járvány előtti normához, miután a gazdaság újraindul, és véleménye szerint a szervezetek hibrid modellekben dolgoztatják majd alkalmazottaikat – részben otthonról, részben pedig az irodából – és megváltozik majd az ügyfelek kezelése is.

Klein szerint a csak online működő cégek eleinte visszaesést tapasztalnak majd, míg a hagyományos viszonteladók, akik online értékesítést, vagy kiszállítást voltak kénytelenek bevezetni, inkább valamilyen egyensúlyra fognak törekedni, tovább kínálva online ajánlataikat is.

„Ez fontos lehet, mert az embereknek sok időbe telhet, hogy újra vissza merjenek térni régi rutinjaikhoz – folyamatos lesz az ellenállás” mondta. „Az elkülönítés félelemérzetet és aggályokat keltett az emberekben, és nem hiszem, hogy ez hamar eltűnik majd.”

Bárhogyan is néz majd ki a járvány utáni világ, Klein szerint nem valószínű, hogy élesen eltér majd a mostani helyzettől.
„Nem lesz „nagy bumm” szerű megoldás” mondta. „Valószínűleg fokozatosan kezdenek majd folytatódni a dolgok, és miután a szabályok meg is szűnnek, az előző év során rögzült viselkedési szokások nem fognak eltűnni.”

Frederick Grouzet, a Victoria Egyetem pszichológiai docense szerint a járvány után változó viselkedési szokásokat láthatunk majd. Egyesek rögtön megpróbálnak visszatérni normális életükhöz, míg mások jelentős kihívások elé néznek majd.

„Mindig nehéz megjósolni, hogy mik lesznek a hosszútávú következmények, és mely változások lesznek véglegesek vagy átmenetiek” mondta – főleg most, hiszen az efféle zavarodottságra eddig még nem volt példa.

Grouzet szerint azok, akik traumaként élték meg a járványt küszködhetnek annak lefolyása után, míg mások épp, hogy erőt merítenek belőle, hogy pozitívan változtathassák meg életüket. Grouzet biztos benne, hogy örökre megváltozik majd az, ahogyan kommunikálunk, hiszen a technológia a személyes és üzleti kommunikációra is komoly hatással volt – elég csak a videókonferenciákra gondolni.

Az alapvető változásokban azonban Grouzet már nem bízik ennyire. Elmondása szerint az emberek nem képesek megjósolni, hogy a nagyobb eseményeknek milyen hatása lesz az életükre – a pozitív történések nem teszik őket olyan boldoggá, és olyan sokáig, mint remélték, míg a negatív dolgokat úgy vészelik át, hogy közben nem hiszik el, hogy túlélhetik őket.

„Nagyon gyorsan tudunk alkalmazkodni, ami jó, és ezért vagyunk képesek túlélni sok mindent, úgymint a Covid-19 járványt is” mondta. Megjegyezte továbbá, hogy annak ellenére, hogy eltervezzük, hogy részesei leszünk a nagy, társadalmi változásoknak, a legtöbb ember csak a változások saját magára gyakorolt hatásaira figyel oda, és így a nagyobb változások háttérbe szorulnak.

„Nem mondhatjuk azt, hogy semmi sem fog változni – hiszen lesz, ami igen, vagy már változott is – de lehet, hogy ez a változás nem lesz olyan mértékű, mint amekkorát néhányan szerettünk volna, vagy olyan észrevehető, amilyet akartunk.”

Homer-Dixon szerint, amikor a világ összefogott, hogy elkészítse a Covid-19 vakcinákat, egy ízelítőt kaptunk abból, hogy milyen az, amikor összegyűlik az emberek egy kritikus tömege, hogy alapvető változtatást vigyen véghez. Úgy véli, hogy a jövőben így kell majd elbánnunk a világjárványokkal és más nagyobb problémákkal – egyetlen fajként, nem pedig különálló országokként.