Jön a nagybajuszú, sombrerós főhős, berúgja a kocsma ajtaját, marcona tekintettel végigpásztázza a többieket ,aztán előkapja a coltját és rendet tesz az igazság nevében. Majd legurít egy pohár tüzes tequilát, felpattan a lovára és mint aki jól végezte a dolgát, tovaporoszkál a kietlen tájban a méteres kaktuszok között, míg csak el nem nyeli a horizont. Ugye ismerős a hollywoodi stúdiók kliséje? Pedig Mexikó sokkal több, mint a kihalófélben levő westernfilmek álromantikája. Leginkább egy színpompás szőttesre emlékeztet, amelynek tarka mintáiba több tucatnyi-ma is létező- etnikai közösség álmodta bele a meséit, történeteit és hagyományait az eltelt évszázadok során.
Téged is magával ragadott Mexikó hangulata? Részt vennél egy egzotikus kalandban? Tarts velünk, és nézd meg legjobb ajánlatainkat. Kattints ide!
Szerencsés csillagzat alatt született Hernán Cortez. Nemcsak azért, mert alig néhány száz fős csapatával meghódította az azték birodalmat, hanem mert még saját szemével láthatta a mai Mexikóváros helyén állt Tenochtitlánt, az aztékok mesés fővárosát. A Texcoco-tó mocsaras szigetein alapított települést, ahol Velencéhez hasonló csatornahálózat ölelte körül a gyönyörű palotákat, vadasparkokat, piramis formájú templomokat, és kövekből rakott vízvezetéken csordogált az éltető víz a házakba. A konkisztádorok még járhattak Tlatelolcón, az amerikai kontinens legnagyobb piacán, ahol gazdát cseréltek az állatbőrök, agyagedények és obszidiánkések, de kellő mennyiségű kakaóbab leszurkolásával akár jade, vagy arany ékszerhez is hozzá lehetett jutni.
Téged is magával ragadott Mexikó hangulata? Részt vennél egy egzotikus kalandban? Tarts velünk, és nézd meg legjobb ajánlatainkat. Kattints ide!
De honnan származott ez a harcias indián törzs, amely alig kétszáz év alatt egy jól szervezett, katonai birodalmat hozott létre? A mítikus óhazából, Aztlánból indulva hosszú vándorlás után jutott el a Mexikói-medencébe, és addig ment, míg a Texcoco-tó egyik szigetén meg nem pillantott egy kaktuszon ülő, szájában kígyót tartó sast. A papok jövendölése szerint ugyanis ez volt az égi jel a letelepedésre. Az istenek minden jel szerint a kegyeikbe fogadhatták az aztékokat, hiszen rövid idő alatt leigázták a környező népeket, és a spanyol hódítás idején, 1521-ben, már mintegy kétmillió alattvaló fölött uralkodtak. Ám az azték istenek nem az önzetlenségükről voltak híresek, rendre benyújtották a számlát a segítségükért. Az azték teremtésmítoszok szerint, a világ már négyszer is elpusztult, az ötödik világban -vagy korban- pedig csak úgy állt helyre a rend, hogy az istenek életüket és vérüket adták azért, hogy a Nap elinduljon az égi útján. Ezt a folyamatos mozgást csak újabb és újabb emberáldozatokkal lehetett biztosítani, amiben az aztékok, a „Nap katonái” módfelett találékonynak bizonyultak. Véres szertartásaikon leggyakrabban az áldozat szívét tépték ki, de olyan is előfordult, hogy lefejezték, vagy megnyúzták a kiválasztottat. Mégsem volt ez öncélú kegyetlenkedés, mert az áldozat nemes célért adta az életét: ő közvetítette az aztékok üzeneteit az istenek felé.
Téged is magával ragadott Mexikó hangulata? Részt vennél egy egzotikus kalandban? Tarts velünk, és nézd meg legjobb ajánlatainkat. Kattints ide!
Az azték panteonban lassacskán előkelő helyre kerültek a háború és a halál istenei, és kiszorították a korábbi kultúrákból örökölt jóságos isteneket, mint például Quetzalcóatlt, a Tollaskígyót. Az aztékok előtt mintegy félezer évvel korábban élt toltékok egyik királya maga is felvette a Quetzalcóatl nevet, és akkor még senki nem sejtette, hogy ez a legendás férfiú egyszer majd hozzájárul az azték birodalom bukásához. A jóságos uralkodót ugyanis papjai elűzték, Quetzalcóatl pedig elhajózott kelet felé a híveivel, de megígérte, hogy egy napon majd visszatér. A spanyol csapatok ezért is ütköztek viszonylag kevés ellenállásba a hódítás során, mert az aztékok babonás félelemmel hitték, hogy a Tollaskígyó tért vissza, hogy jogos trónját visszakövetelje.
Téged is magával ragadott Mexikó hangulata? Részt vennél egy egzotikus kalandban? Tarts velünk, és nézd meg legjobb ajánlatainkat. Kattints ide!
A mai Mexikóvárosban szoros szimbiózisban élnek együtt az azték birodalom emlékei a spanyol alkirályság korából származó épületekkel, és a modern, csupa üveg felhőkarcolókkal. A 2400 m tengerszint feletti magasságban fekvő város szíve a világ egyik legnagyobb tereként ismert Alkotmány tér, ám így még a helybeliek sem ismerik. Mindenki csak Zócalónak hívja, ami magyarul szobortalapzatot jelent. A szobor, amit a térre szántak, sosem készült el, csak a talapzata árválkodott ott egy ideig, míg az emberek lassan az egész teret így nem kezdték nevezni. Északi oldalán áll a monumentális, öthajós Katedrális, amit kétszázötven éven keresztül építettek. Bár ennyi idő alatt a stílusjegyek óhatatlanul keveredtek, a Katedrális, és a mellé épített Városi kápolna, a túlfűtött spanyol barokk ékes példája. A Katedrális az aztékok Nagy Piramistemplomának, a Gran Teocalinak a helyére épült, aminek maradványaira csak a múlt század elején akadtak rá, amikor csatornázási munkálatokat végeztek a környékén. A Katedrálistól jobbra található a tér másik nagy látványossága, a Nemzeti Palota. Valaha itt állt az utolsó azték uralkodó, II. Moctezuma palotája, amely átépítése után a Spanyolországból küldött alkirályok lakóhelyéül szolgált. Az épület középső része látogatható, a lépcsőházat három oldalról a világhírű murálfestő, Diego Rivera freskója borítja, ami Mexikó történelmét sűríti össze az azték időktől napjainkig.
Téged is magával ragadott Mexikó hangulata? Részt vennél egy egzotikus kalandban? Tarts velünk, és nézd meg legjobb ajánlatainkat. Kattints ide!
A Zócalon és a környező utcákon éjjel-nappal pezseg az élet. A földre terített ponyvákon, vagy a hamarjában összetákolt standokon mindenki árul valamit, legyen az ronggyá olvasott könyv, vagy akár színes üveggyöngyökből fűzött nyaklánc. Füstbe burkolózó, titokzatos sámánnak öltözött indiánok ajánlkoznak arra, hogy levegyék az emberről a rontást, az alkalmi ételárusok pedig gondoskodnak arról, hogy ne kelljen senkinek sem éhes gyomorral bámészkodnia. Meg lehet kóstolni a tacót, a mexikói szendvicset, amikor a ropogós tortillákat tetszés szerint megtöltik hússal, babbal, vagy zöldségekkel, de mindezt össze is lehet göngyölni, és meg lehet párolni paradicsommártásban, csak akkor már enchiladának fogják hívni. Tipikusan utcán árult étel a tamale is, a kukoricalevélbe göngyölt, héjával darált kukoricamassza, amit hatalmas edényekben, ott helyben párolnak.
Téged is magával ragadott Mexikó hangulata? Részt vennél egy egzotikus kalandban? Tarts velünk, és nézd meg legjobb ajánlatainkat. Kattints ide!
A Zócalóról nyílik a főváros talán leghangulatosabb, a mexikói forradalom mártírjáról elnevezett Madero utcája. Hajdan az ezüstművesek boltjaival volt tele, a gyarmati időkből fennmaradt templomokon és palotákon még érződik a korábbi elegancia. Itt találjuk a XVII. század végén épült bájos, kék-fehér Csempés-házat.
Az építtető Orizaba gróf édesapja állítólag egyszer azt találta mondani, hogy a fiának sohasem lesz annyi pénze, hogy a házát csempével be tudja borítani. Nos, az apa tévedett, mert a gróf addig nem nyugodott, amíg az egész épületet kívülről be nem burkolta Pueblában készült, mudéjár stílusú azulejo-csempékkel.
A Madero utcát a 180 m magas Latin-amerikai-torony zárja, ami a modern Mexikóváros szimbóluma. Már csak azért is, mert a 43 emeletes épület eddig minden földrengésnek ellenállt. A mai húszmilliós főváros helyén az azték időkben még egy kiterjedt tórendszer terült el, amit a gyarmati korban lecsapoltak, de a laza talaj helyenként még ma is képes évente akár fél métert is süllyedni. Szerencsére a megdőlt épületeket ma már korszerű technológiával „fel tudják emelni”, a Latin-amerikai tornyot pedig eleve úgy tervezték, hogy több száz acél-és vasbeton oszlopot süllyesztettek mélyen az iszapba.
Téged is magával ragadott Mexikó hangulata? Részt vennél egy egzotikus kalandban? Tarts velünk, és nézd meg legjobb ajánlatainkat. Kattints ide!
A korábbi, hatalmas tórendszer egyetlen megmaradt tagja Xochimilco, ami nemcsak a város egyik legkellemesebb színfoltja, hanem a turisták, és a helybeliek kedvelt piknikelő helye is. Viszonylag olcsón kibérelhetők a rikító színűre pingált, női nevekre keresztelt bárkák, amikkel hangulatos utazást lehet tenni a gondosan megművelt chinampák között. De mik is ezek az apró szigetecskék, amiket a spanyolok tévesen „úszó kerteknek” neveztek? Valószínűleg már az aztékok is úgy örökölték a chinampakészítés fortélyait, a parányi földdarabot iszapból, hínárból és vízinövényekből hozták létre, majd a vízben gyökerező fákkal rögzítették. A ma is használt chinampákon zöldségeket és gyönyörű virágokat termesztenek, amit a hajókázás során bárki megtekinthet. Helybe jönnek – bocsánat, úsznak- az árusok, valamint a mariachi zenészek is: az ezüstpitykés, fekete öltözéket viselő muzsikusok néha ugyan hamisan, de annál nagyobb kedvvel énekelik el a jó pénzért megszámított nótákat.
Téged is magával ragadott Mexikó hangulata? Részt vennél egy egzotikus kalandban? Tarts velünk, és nézd meg legjobb ajánlatainkat. Kattints ide!
Mexikóvárostól északra, jó egyórányi távolságra van Teotihuacán, ahol a Nap-és a Hold-piramist minden Mexikóba látogatónak illik megmásznia. Ezzel a kirándulással útba ejthető Guadalupe Új bazilikája is, ami Közép-Amerika legnagyobb búcsújáró helye. Alig néhány évvel a konkiszta után, a kopár Tepeyac-dombon egy egyszerű indián fiúnak megjelent Szűz Mária, és általa azt üzente a püspöknek, hogy építsenek neki egy templomot a jelenés helyén. A spanyol püspök persze nem adott hitelt a fiú szavainak, mire december 12-én újból megjelent a Szűz, majd rózsákat szedetett a fiúval és elküldte azokat a püspöknek. Az egyházi méltóságot nem csak a decemberi rózsák ejtették ámulatba, hanem a fiú kötényén kirajzolódott Mária-kép is. Hamarosan fölépült a Régi bazilika, majd egyéb, kisebb templomok is a jelenés helyén, 1976-ban pedig felavatták a húszezer hívő befogadására is alkalmas, ultramodern Új bazilikát. Minden év december 12-én százezrek zarándokolnak el Guadalupébe, hogy tisztelettel adózzanak a Lupitának is becézett, több száz éves Mária-képnek.
Téged is magával ragadott Mexikó hangulata? Részt vennél egy egzotikus kalandban? Tarts velünk, és nézd meg legjobb ajánlatainkat. Kattints ide!
„Hely, ahol az emberek istenekké válnak”. Ilyen fennkölt névre keresztelték az aztékok Teotihuacánt, amikor először megpillantották az ókori metropolis romjait.
Ma sem tudni bizonyosan, hogy kik voltak a város eredeti lakosai, az i.e.II.századtól kezdődően, és csaknem ezer éven keresztül létező városról a régészek is csak annyit tudnak, hogy fénykorában nagyobb lehetett, mint a császári Róma. A piramisok nevei, a város tengelyén keresztülfutó Halottak Útja, a Quetzalcóatl-templom, és a többi épület elnevezése már mind az aztékoktól ered. Teotihuacán Mexikó egyik leglátogatottabb régészeti körzete, valamint talán itt a legmagasabb a békés turistákra jutó helybéli árusok aránya. Minden elképzelhető helyen lógnak-csilingelnek az obszidiánból, vagy ezüstből készült láncok, kulcstartók és egyéb, nélkülözhetetlennek hitt, ám valójában csak szuvenír értékű „műtárgyak”, és az ember szinte már röstelli, hogy mégiscsak ellenáll a „viseljünk egyszerre akár három sombrerót is a fejünkön” elnevezésű divatirányzatnak.
Téged is magával ragadott Mexikó hangulata? Részt vennél egy egzotikus kalandban? Tarts velünk, és nézd meg legjobb ajánlatainkat. Kattints ide!
Ha valaki szeretné az otthoni gyűjteményét egy értékesebb darabbal bővíteni, akkor jobb, ha látogatást tesz valamelyik közeli obszidiánfaragó-műhelyben. Ebből a gyönyörű, színjátszó vulkáni üvegből ősi indián szobrok másolatai születnek meg a szakavatott mester kezei alatt, ráadásul a nézelődést össze lehet kötni egy kis agavé és tequila-bemutatóval is. Az agavé az őslakosok talán leguniverzálisabb növénye volt: lenyúzott, hártyaszerű bőrszövetét papírnak használták, a levelek csúcsát meg tűnek. Vízzel megdörzsölt levele ideális szappannak bizonyult, az elszáradt növényből pedig akár házat is lehetett építeni. Az már csak ráadás, hogy az agavé még a hangulatot is képes jótékonyan fokozni, legalábbis akkor, ha a belőle készülő szeszes italokat csak mértékkel fogyasztjuk. Az erjesztéssel készült, alacsony alkoholtartalmú pulquét már az aztékok is szívesen itták, a tömény szeszeket, mint a tequila és a mezcal, ők még nem ismerték. Ez utóbbit a spanyol gyarmati időkben készítették el először, míg a tequilát alig száz éve gyártják, ám a közhiedelemmel ellentétben nem kaktuszból, hanem úgyszintén agavéból készül mindkettő, igaz mindegyik más-más fajtából. A két ital ízben alig különbözik egymástól, bár a mezcal üvegében általában bennhagynak egyet az agavén élő férgekből, és nagy megtiszteltetésnek számít, ha valakinek odakínálják az utolsó, „kukacos kortyot”.
Téged is magával ragadott Mexikó hangulata? Részt vennél egy egzotikus kalandban? Tarts velünk, és nézd meg legjobb ajánlatainkat. Kattints ide!
Mexikó talán legkedvesebb városkája Taxco, az Ezüstváros. Az autópályáról letérve, körülbelül egy órányi szerpentinutat kell legyőzni ahhoz, hogy láthatóvá váljék a hegyek közt megbúvó, mediterrán hangulatú kisváros. Talán nincs egyetlen egyenes utcája sem, a kockakövekkel kirakott, helyenként szinte sikátorszerűen összeszűkülő utcácskák meredeken vezetnek a hegytetőre, ahol a város éke, a Santa Prisca- templom áll. A Taxco közeli hegyekben a gyarmati időszakban gazdag ezüstbányákra bukkantak, ám ezek a telérek hamar kimerültek. A nagy fordulat a XVIII. században következett be, amikor a városban letelepedett, francia származású José de la Borda rendkívül gazdag ezüstbányára bukkant, és vagyonával az akkori alkirályság leggazdagabb emberévé vált. A munkásaival is emberségesen bánó Borda építtette a churriguereszk stílusban gazdag templomot, mert azt vallotta: ”Ha isten ad Bordának, akkor Borda is ad az istennek”.
Taxco az 1930-as években kezdett újra népszerűvé válni a turisták körében, amikor egy kanadai férfi költözött a városba, és arra ösztönözte a többieket, hogy az indián motívumokat alapul véve, saját maguk tervezzék meg az ezüsttárgyaikat. Azóta Taxco az ezüstöt szeretők Mekkája, ahol több mint kétszáz üzlet kínálja a szebbnél-szebb ékszereket és tárgyakat.
Téged is magával ragadott Mexikó hangulata? Részt vennél egy egzotikus kalandban? Tarts velünk, és nézd meg legjobb ajánlatainkat. Kattints ide!
A Magyarországnál mintegy hússzor nagyobb Mexikót lehetetlen rövid idő alatt bejárni, ám vétek lenne kihagyni a Yucatán-félszigeten található maja romvárosokat.
A félszigetre érve a táj megváltozik: a korábban látott, kaktuszokkal, agavékkal megtűzdelt fennsíkokat felváltja a buja, trópusi vegetáció. A- már az időszámításunk idején is létező- maják Közép-Amerika legeredetibb kultúráját hozták létre. Történelmük során nem alkottak egységes birodalmat, városaik önálló életet éltek, egymással szövetségben, vagy éppen háborúzva. Nem viseltek területszerző háborúkat, inkább a földművelésnek éltek és a tudományoknak. Matematikai és csillagászati ismereteik megelőzték az óvilágot, húszas számrendszerben számoltak, ismerték a zérót és a helyiértékeket. Fejlett szépérzékük nemcsak az építészetben és a festészetben mutatkozott meg, de ők voltak az első szépségsebészek is. A klasszikus maja profil érdekében képesek voltak kaucsukdarabot beültetni az orr és a homlok közé, de a kancsalságot is nagyra tartották, amit a csecsemők homlokpántjára, egy vékony zsinegre kötözött labdácska folytonos mozgásával értek el.
Téged is magával ragadott Mexikó hangulata? Részt vennél egy egzotikus kalandban? Tarts velünk, és nézd meg legjobb ajánlatainkat. Kattints ide!
Uxmal, Palenque és Chichén Itza a yucatáni maja városok legszebb példái. Uxmal fénykora a IX. századra tehető, és egyike a legtisztább stílusban épült maja városoknak. Legjellegzetesebb épülete az ovális formájú Varázsló piramisa, amit a legenda szerint egy tojásból kikelt, ám varázserővel felruházott törpe épített fel egyetlen éjszaka alatt. A dzsungel mélyén megbúvó, szinte állandóan misztikus ködbe burkolózó Palenque abban tűnik ki a többi város közül, hogy a múlt század derekán itt találták meg az első -és mindmáig egyetlen- királysírt a Feliratok templomában. Chichén Itza pedig rengeteg látnivalóval kínál, bár épületeinek többségén már érződik a X. században ideérkezett toltékok hatása. A városban látható Közép-Amerika legnagyobb labdajétéktere is.
Ez a rituális játék igen elterjedt volt mindegyik mezo-amerikai kultúrában, lényege abból állt, hogy egy nehéz kaucsuklabdát kellett egy szűk kőgyűrűn keresztül az ellenfél térfelére ütni. A tét nem volt kevés, mert a vesztes csapat kapitányát feláldozták, amint az a chichén itzai domborműveken is jól látható.
Téged is magával ragadott Mexikó hangulata? Részt vennél egy egzotikus kalandban? Tarts velünk, és nézd meg legjobb ajánlatainkat. Kattints ide!
Ennyi kulturális feltöltődés után jólesik egy kicsit lazítani a Yucatán-félsziget legfelkapottabb üdülőhelyén, Cancúnban. Az Acapulco riválisának tartott helyet tulajdonképpen mesterségesen hozták létre. A mexikói kormány a hetvenes években határozta el, hogy számítógép segítségével jelöli ki egy új turistaparadicsom helyét, ott, ahol az éghajlat és a víz adottságai a legkedvezőbbek, a környék pedig bővelkedik a látnivalókban. Így esett a választás a maja riviérára, ahonnan csillagtúraszerűen több, már feltárt maja romváros is megközelíthető. Egy sztélé feliratai szerint egyébként a maják 2012-re jósolták a világ végét. Bár zseniális tudósok voltak, reménykedjünk benne, hogy ezúttal tévedtek. Ha mégsem így lenne, még akkor is van több év arra, hogy mindenki, aki szeretné, meglátogathassa a Tollaskígyót az országában, amit ma egyszerűen csak így hívnak: Mexikó.
Téged is magával ragadott Mexikó hangulata? Részt vennél egy egzotikus kalandban? Tarts velünk, és nézd meg legjobb ajánlatainkat. Kattints ide!
Forrás: Világjáró Magazin