A napokban tömegével kerültek ki a cikkek a különböző oldalakra, hogy micsoda remek hír, újra hidroplán landolt a Balatonon, a legtöbb még azt is említi, hogy a cél a vízirepülés meghonosítása Magyarországon, hogy hazánk a vízirepülés regionális központja legyen a jövőben. Ez valóban nagyon jól hangzik az íróasztal mögött ülve, de a hidroplán leszállópálya mellett lubickolva nagyon nem! Valóban kell nekünk ez a vízirepülés nagyhatalom dolog?
Hidroplán a Balatonon
2022. július 21-én hatalmas zajra lehettek figyelmesek a Keszthelyi-öböl környékiek, ugyanis olyan történt, ami már 83 éve nem: hidroplán landolt a Balaton vizén. Egy Aeroexpress Cessna 206 típusú gép érkezett Széchey Márton Airbus-oktatókapitánnyal a fedélzeten, aki az aktuális széliránynak megfelelően szállt le, méghozzá a hatóságok által előzetesen kijelölt mintegy másfél négyzetkilométernyi köralakú vízi területen a Keszthelyi-öbölben. Miért? A kérdés jogosan merül fel, mit keres egy repülő a Balaton vizén? A válasz nagyon egyszerű: ez egy tesztrepülés volt, ami ahhoz kell, hogy újra fellendítsék a Balaton légi forgalmát. Nem ez volt az egyetlen ilyen tesztrepülés, természetesen a törvényi engedélyeztetéshez több is kell, tehát Lellén folytatódik a hidroplánosdi.
Kell nekünk hidroplán a Balatonra?
A Balatonra elég gyakran szoktunk magyar tengerként hivatkozni, de azért ez nem egy tenger, hanem egy tó. És bár elég termetes, főleg, ha csúcsidőben autóval kell megkerülni araszolva, nem vagyunk egy víznagyhatalom. Itt folyik a Duna, a Tisza is, van Tisza-tó, és ott a Velencei is, de fel sem vehetjük a versenyt, az ezer tó országának számító Finnországgal, ahol valószínűleg hidroplánnal repülgetni teljesen mindennapos, hétköznapi dolog. Arról nem is beszélve, hogy a Balatonon kívül, csak a Duna, esetleg a Velencei-tó alkalmas ilyen járművek fogadására. De miért is ne legyen a Balatonon hidroplán? Szerintünk azért, mert nagyon hangos, ahogyan mondani szokás: felkavarja az állóvizet. Egyszerűen sehogy sem illik a mi kis Balatonunkra egy hidroplán. Mi ott voltunk egy tesztleszállásnál, mindenki háborgott a parton, senkinek sem tetszett a zaj. Épp elég baj a sok szálloda, a hangos motorcsónakok és sokáig sorolhatnánk, az olyan dolgokat, amik miatt üdülőparadicsom lett, az egykoron csendes vízparti környék. Gondolj csak bele, te békésen majszolod a lángosodat a parton, vagy éppen csobbansz egyet frissítés gyanánt, és egyszer csak hangos zúgásra leszel figyelmes, majd leszáll melletted (jóval melletted persze, egy kijelölt pályán) egy hidroplán. Milyen romantikus, nem igaz? Ráadásul ehhez kijelölt leszállópályák is kellenek… A hidroplán zavarja a fürdőzőket, szerintünk semmi keresnivalója a Balatonon.
Miért kellene hidroplán a Balatonra?
Hogy ne mondjátok azt, hogy negatívak vagyunk, közelítsük meg a pozitív irányból is a témát: miért kellene hidroplán a Balatonra, mi haszna lenne? Régen is repkedtek hidroplánok a Balatonon, először még a világháború idején 1916-ban, innen indultak az olasz frontra. A világháború után 1920-ig meg is maradt a keszthelyi bázis, de nem használták. 1923-ban azonban újra felfedezték, és elkezdték civil célokra használni: Budapest-Balaton közötti taxi-repülések indultak, de külföldre is indítottak utat. Vitézy Dávid hivatalos közleménye alatt rengeteg negatív megjegyzés született. A komment szekciókban többen is szóvá tették, hogy ennek a taxi-repülésnek nem sok értelme lenne, hiszen nem igazán tudnánk megfizetni. A magas széndioxid kibocsátás miatt is fogalmaztak meg ellenérveket, és javasolták, hogy inkább a környzetbarát közlekedési lehetőségeket kellene bővíteni. Itt megjegyeznénk, hogy a Balaton ilyen szempontból egészen jól el van látva, gondolunk itt a vasútra, valamint a kerékpárútra.
#szavazas-64#