A vírushepatitis megnevezés különböző vírusok által okozott fertőzéses májártalmak gyüjtőneve. Vezető klinikai tüneteikben sok a hasonlóság, jellemző a májgyulladás és a sárgaság, de kórokozóik és az okozott betegségek különböznek egymástól. A csoport betegségeit a kórokozók alapján nevezték el. A jelenleg ismert hepatitis vírusokat A-tól G-ig jelzik és X-szel jelölik a még nem azonosított vírusokat.
A vírushepatitisek a kórokozótól függően két fő formában terjednek: a hepatitis A és E a tápcsatornán keresztül (pl. fertőzött élelmiszer), a hepatitis B, C, D és a többi vírus vérrel és testnedvekkel (ondó, hüvelyváladék, nyál).
Tápcsatornán keresztül terjedő vírushepatitisek
A hepatitis a betegség hirtelen kezdődik: tünetei a néhány napig tartó láz, elesettség, étvágytalanság, sárgaság. A klinikai lefolyás rendszerint enyhe.
Kórokozója a hepatitis A vírus, amely a fertőzött széklettel terjed. A fertőzés forrása a beteg és a tünetmentes fertőzött személy. Lappangási ideje leggyakrabban 28-30 nap.
A fertőzőképesség tartama: a lappangási idő második felétől kezdődik és a sárgaság megjelenése után néhány nappal megszűnik.
Passzív immunizálás lehetséges.
Megelőzéséhez szükséges az általános higiénés szabályok betartása. Aktív immunizálás lehetséges.
A hepatitis A-hoz hasonló. A fertőzések jelentős része tünetmentes.
Kórokozója a hepatitis E vírus.
A fertőzés forrása a beteg vagy a tünetmentes fertőzött személy, valamint valószínűleg különböző állatok (sertés, vaddisznó, rágcsálók és majmok). A fertőzött terhes nők a magzatot a méhlepényen keresztül fertőzhetik.
Aktív védőoltás nem áll rendelkezésre.
Vérrel és testnedvekkel terjedő vírushepatitisek
A betegség lassan kezdődik, rendszerint láz nélkül. A bevezető szakban a betegnél fáradtság, izületi fájdalmak, étvágytalanság jelentkezik, majd ezt követően a sárgaság. Akut szövődménye a májsorvadás (atrófia), ami halálos kimenetelű lehet. A fertőzés krónikussá is válhat. Késői következménye a májzsugorodás (cirrózis) és a májrák.
Kórokozója a hepatitis B vírus. A fertőzés forrása: az akut és a krónikus betegek, valamint a tünetmentes vírushordozók. Vérrel, szövetnedvekkel, váladékokkal (ondó, hüvelyváladék, nyál) terjed. Ez határozza meg a tipikus terjedési módokat:
A fertőzőképesség időtartama: a lappangási időben, rendszerint több héttel a tünetek megjelenése előtt kezdődik és a heveny tünetek lezajlásáig tart.
A tünetmentes hordozók és a krónikus betegek évekig, akár életük végéig fertőzőképesek lehetnek!
Megelőzésében különösen fontos a véradók, vérkészítmények, sejt-, szövet-, szervdonorok, terhes nők szűrővizsgálata, a kórházhigiénés rendszabályok szigorú betartása és ellenőrzése, az egészségügyi dolgozók oktatása.
Javasolt a hepatitisz B elleni védőoltás (aktív immunizálás) egészségügyi dolgozók, művese kezelésben részesülő betegek, vérzékenyek, és nemi beállítottságuk miatt fokozott fertőzési veszélynek kitett személyek, intravénás kábítószer-élvezők számára, továbbá azon külföldi országokba utazóknak, ahol a hepatits B előfordulása jelentős.
A hepatitis c betegség többnyire enyhe lefolyású, sárgaság csak az esetek kis hányadában jelentkezik. A fertőzöttek 75-90%-ában tünetmentes vagy tünetszegény vírushordozás alakul ki. Gyakori a betegség krónikussá válása és ez májzsugorodáshoz (cirrózis) vezethet.
Kórokozó: a hepatitis C vírus.
A hepatitis c fertőzés forrása: a vírushordozó és a beteg ember.
Fertőzött vérrel, szövetnedvekkel terjedhet. A fertőzött anyáról a csecsemőre történő terjedés 6-10%-os valószínűséggel fordulhat elő. A nemi úton történő fertőzés ritka.
Lappangási idő: 14 - 180 nap, leggyakrabban 6-9 hét.
Megelőzés megegyezik a hepatitis B-nél leírtakkal.