A Fertő-tó Magyarország második legnagyobb tava, egyben lefolyástalan is, és Sopron közelében található, hazánk északnyugati határánál. Most erről tudhattok meg többet.
Nevét a „fertő” szóból kapta, ami mocsarasat, sárosat jelent, bár mára már eléggé elavult lett ez a kifejezés, de a tóra még mindig igaz, hiszen a magyar részének több, mint a 4/5-ét, az osztrákénak pedig több, mint a felét nád fedi el.
A tó múltja sok vita tárgya volt. Régészeti feltárások bizonyítják, hogy már az újkőkorban lakott volt a környéke, akkor Pelso néven ismerték.
Feltevések szerint Galerius császár szinte tetljesen kiszáríttatta a negyedik században, ám hamar megtelt újra vízzel, bár a 14. században még kisebb volt, mint ahogyan ma láthatjuk, s legkeskenyebb része a közepe volt, ahol vámot szedtek rá.
A tó többször apadt, és gyakran áradt, erre nem egy oklevél is bizonyítékul szolgál számunkra.
1855-ben azonban az itt élők figyelmét felkeltette, hogy a tó vize folyamatosan apad, eredeti partjait elhagyja, visszahúzódik innen, és 1866. júniusára teljesen eltűnt., s a maga után hagyott iszap olya életveszélyes volt, hogy senki nem mert a közelébe menni, hiszen záros időn belül elsüllyedt volna benne.
1869-ig maradt ez így, teljesen ki volt száradva, így területét felszántották, és gazdasági épületeket húztak ide, pedig kiapadásának oka pusztán az akkori időben jelen lévő nagy szárazság volt, hiszen a patakok vize is elapadt, melyek táplálni tudták volna.
Vízszintje a mai napig nagyon ingadozik, hiszen pusztán csak a Vulka folyó táplálja, iszapjában pedig nagyon sok nátrium lelhető fel, így a víz erős só, és lúgtartalommal rendelkezik, így eshet meg az is, hogy keleti partvidéke nagyon szikes.
Mivel kiterjedése folyamatosan változik, így állandó partvonala sincsen, 100-200 évente mindig kiszárad, de volt már példa arra is, hogy olyan nagyra duzzadt, mint a Balaton (1768-69), így összesen öt falut is teljesen elnyelt.
Nádasában a nagy kócsag egész telepekben költ, és több, mint 700 pár madár él itt, akárcsak a kanalas gém, és a vörös gém is. További számos növény, és állatfaj él itt tömegesen, közülük pedig nem egy fokozottan védett is.
Védelme közös érdekünk, akárcsak az összes többi természeti értékünké is!