Közeledik a tél! Sűrű köd, páralecsapódás mindenhol, csökkent látótávolság: a hírolvasók kedvenc szakkifejezései. Nemrégen még esküvőt láttunk szabad téren, húsz fokban, ma reggel már gyorsan végigfuttattuk fejben a hideg beköszöntével gyakorlandó reggeli teendőket. Vegyék velünk végig a checklist-et!
Először is, a reggeli rutinhoz képest legalább öt-tíz perccel hamarabb jöjjünk ki az autóhoz, hogy ne a drága utazóidőből vegyük el a perceket. Sötétebb van, csúszós az út, a forgalom is lelassul, tehát tegyük még rá a szokásos reggeli menetidőnk tíz-húsz százalékát. Vagyis aki eddig fél nyolckor indult, hogy egy óra alatt beérjen, az már negyedkor legyen a kocsinál, és húszkor induljon, ha jót akar. Amíg nincs fagy és hó, addig viszonylag egyszerűbb a dolgunk: az ablakokról lehúzzuk a párát egy gumiéllel, aztán beindítjuk a motort, és indulunk. Ha már nagyon hideg a reggel, akkor a szellőzést klímával nyomjuk a szélvédőre. Ugyanis amint beülünk, azonnal párásodni fog előttünk az ablak. Húsz-harminc másodpercig még ne induljunk. Ha a pára makacs, töröljük le egy textillel, ilyenkor az időnként felvitt párátlanító bevonat is segít (ezt ne reggel tegyük, hanem akkor, ha van rá időnk). A makacs pára vissza-visszatér egy ideig. Azt ne tegyük, hogy a kezünkkel maszatolunk magunk előtt egy lőrést, ahol alig látunk ki. A megoldás a rászánt időtöbblet. Amikor már fagy van, természetesen jégkaparóval tisztítsuk le az üvegeket (körbe!), és ismét ne csak az orrunk előtt. A lefagyott ablaktörlőt ne erőltessük, az a víz eltávolítására való, nem a jégvirágokhoz találták ki.
Elindulás után, ha van rá hely és lehetőség, tegyünk egy fékpróbát, ebből kiderül az út csúszóssága. Adott esetben tudatosítsuk, hogy hosszabb lesz fékút, tehát nagyobb követési távolságot kell használnunk. Nyugodt gázadással elkerüljük a kerekek kipörgését és a többletfogyasztást. Féktaposás helyett használjunk motorféket, ahol lehet. A fényszórók használata nagyon fontos, párás, szürke napokon nemcsak reggel vagy esteledőben. Viszont a ködlámpa úri luxus és fölösleges is, ha városban vagyunk (tejköd kivételével). A ködzárófény ráadásul vakítja a mögöttünk jövőt, és a fényereje a féklámpáéval megegyező, tehát megtévesztő lehet.
Kertvárosban, országúton számítsunk a lehullott, nedves falevelek által képezett csúszós rétegre, ez mind fékezéskor, mind kanyarodáskor okozhat meglepetést, tehát inkább vegyük lejjebb a megszokotthoz képest a sebességet. Összességében az egész őszi-téli autózásra érvényes, hogy óvatosabban, tervezettebben, lassabban és felkészültebben vezessünk, mint egyébként. Balesetmentes közlekedést kívánunk!