Félig kész alagút rendszert találtak a Balaton alatt, és a terv szerint kiépítik teljesen. Így bár híd nem lesz a Balaton felett, még sem kell megkerülnünk a tavat, vagy kompra sorban állni, ha át szeretnénk jutni egyik partról a másikra.
Haha, nem, nem találtak alagutat a Balaton alatt, és mégcsak nem is terveznek építeni. Ez csak egy áprilisi tréfa, de most hogy már úgyis itt vagy, olvasd el, hogy miért nem valósulhat meg ez az egyszerűnek tűnő ötlet, ami sok problémát megoldana.
Fél perc alatt szélsebesen a Balaton alatt áthasítani Tihany és Szántód között mindösszesen fél perc alatt, csak egy vágyálom a mai napig. De vajon miért nincsen alagút a Balaton alatt, biztosan nem képtelenség kiépíteni, hiszen az Egyesült Királyságokat, és Európát összekötő La Manche csatornán is van egy ilyen rendszer, a többi nagyvároshoz hasonlóan a Duna alatt is jár a metró, miért pont a Balaton alatt nincsen, miért nem gondolt erre még senki? Gondolni éppen gondolt, csak megvalósítani nem valósította meg senki, azt is elmondjuk, hogy miért!
Többször is terveztek alagutat a Balaton alá
Most, hogy így felhoztuk a témát, ugye, hogy nem is tűnik olyan rossz ötletnek, összekötni az északi és dél partot? Bizony másoknak is megfordult már ez a fejében, ráadásul nem is csak egyszer, de valahogy sosem jutottak el a megvalósításig, aznban erről majd később beszélünk még. Még a 19. század végén fogalmazódott meg először a Balaton alatti alagút gondolata, ami elvezette volna a közúti forgalmat a két part között, ugyanis valahogy hatékonyabban meg szerették volna oldani az átkelést. Két megoldást láttak: hidat építenek, vagy alagutat. A híd ötletét a látkép elrontása miatt gyorsan el is vetették, de az alagút sem valósult meg végül. A Tihany-Szántód között közlekedő rév vonalában képzelték el mindezt, hiszen itt a legkeskenyebb a tó, így itt lett volna a leggyorsabb, legegyszerűbb és leggazdaságosabb kiépíteni.
A szocializmusban is terveztek alagutat a Balaton alá
A következő nagy Balaton alatti alagút tervezés időszaka pedig a szocializmus idejére tehető. Egészen pontosan arra az időszakra, amikor Nyugat-Európában napvilágot láttak a La Manche csatorna alatti alagút tervei. Természetesen a kommunista blokk országainak nem is kellett több, minden országnak meg kellett terveznie a maga saját egyedi alagútját. Ez azt eredményezte, hogy a párt központi bizottsága újra tárgyalni kezdte a Balaton alatti alagút létrehozását, amely többek között az ekorra már rendesen megnövekedett balatoni közúti forgalmat vezette volna el, valamint az ekkori kor egyik nagy balatoni problémáját a szennyvízelvezetés-tisztítást is megoldotta volna. A szennyvíz gondja ugyanis a 70-es évek végére igen komoly méreteket öltött a Balaton környékén, a vegyi hulladékmaradványok folyamatosan szennyezték a tó környékét és fokozott iszaposodáshoz, mocsarasodáshoz vezettek, egy alagút ezt is megoldhatta volna.
De miért nem lett a Balaton alatti alagutakból semmi?
Kanyarodjunk vissza a történet elejére a 19. században, azokba az időkben, amikor még a technológia nem volt olyan fejlett, hogy egy ekkora projektbe belefogjanak, és a víz alatt egy ilyen hosszú alagutat építsenek ki. Bár a vágy megvolt, sajnos a kivitelezéshez nem voltak megfelelő eszközök. Bár az angoloknak sikerült egy alagutat fúrni a Temze alatt, és azt átadni a tömegközlekedésnek, hazánkban még a Duna alatti alagút fúrás projektje sem járt sikerrel. De hogy évtizedekkel később, a terv újra elővételekor miért került le a napirendről a víz alatti alagút, azt csak sejteni lehet. Ebben az időben a technológiai kivitelezés igazán nem lehetett probléma, hiszen 1977-re végül is mindkét metróalagút megépült a Duna alatt. Arra lehet következtetni, hogy valószínűleg túl drága lett volna a beruházás, és nem jutott rá pénz, hiszen ezekben az időkben még egy új kompra vagy szárnyashajóra sem volt elegendő pénze az országnak. Úgyhogy maradt a 10 perces kompozás egyelőre!
Forrás: Kép forrás: FORTEPAN/BAUER SÁNDOR KÉPSZÁM: 127336