Az angol tapasztalatok alapján a magyar főurak egy csoportja 1867. március 16-án megalapította Balaton-Füredi Yacht Egylet néven hazánk első vitorlás klubját.
A klub elnöke gróf Batthyány Ödön lett, aki Angliában vitorlázott és versenyeket is nyert. Az egylet megalakulásáról a "Bell's Life" és a "Hunts Yachting Magazine" is beszámolt Angliában.
A hazai vitorlássport szárnybontogatását segítette az a tény, hogy egy angol hajóépítő, Richard Young 1881-ben, a mai klubházunk melletti téren épített műhelyében, elkezdte építeni az első vitorlás hajókat. 1882-ben már sor kerül az első hazai vitorlás verseny megrendezésére.
1884. szeptember 14-én megalakult a Stefánia Yacht Egylet herceg Esterházy Mihály commodorságával. Az Egylet kötelékében 25 nagy jacht, 30 csónak és 3 motoros hajó tartozott. Klubháza, mely Hausszmann Alajos tervei alapján készült, a mai Vitorlás étterem volt. A vitorlás klubélet és a versenyek rendezése rendszeressé váltak.
1912. június 24-én az Egylet a Magyar Yacht Club veszi fel, de a következő évben már ez a név is változik, hiszen a belügyminiszteri engedéllyel és a király által is jóváhagyva, az a Királyi Magyar Yacht Club (KMYC) nevet veszik fel. A KMYC versenyzői vesznek részt először olimpián vitorlázásban, 1928-ban, Amszterdamban. A hazai versenyek és a közben kialakult bajnokságok egyik kiemelkedő vitorlázója volt Heinrich Tibor. A KMYC vitorlázójaként az 1936-os berlini játékokon, Kielben, a 7. helyet szerezte meg, 1937-ben a Zürichi Yacht Club által rendezett EB-n 22-es binnen jolle osztályban 3. helyen végzett (legénység: Éder R. és Schimert P.).
A második világháborút követően 1948-ban a Belügyminisztérium minden társadalmi szervezetet feloszlatott, így történt ez a KMYC esetében is. A klubház és az ingatlan kezelői jogát a Balatoni Hajózási Munkás Sport Egyesületnek adta át. Ennek a klubnak az alapítója és szervezője Németh István volt, aki az 1948-ban megalakult Országos Társadalmi Vitorlás Szövetség elnöke is lett. 1951-ben az egyesület neve Balatonfüredi Vasas SC lett. A balatonfüredi klub és versenyzői nagyon sokat tettek ezekben az időkben a magyar vitorlássportért. Ebben segítséget jelentett a füredi hajógyár is, mely több hajóosztály hazai gyártásával tette lehetővé a sportág fejlődését, itt építették ill. fejlesztették a Kalóz, a Csillaghajó, a műanyag Finn, a Moly, a Dragon, a Cadet és a Soling típusú hajókat.
Itt kell megemlíteni egy történelmi eseményt.1955-ben a Nemere II. 75-s cirkálóval Németh István és legénysége olyan időrekordot ért el, melyet az elmúlt 50 év alatt, a mai napig nem tudtak megdönteni.
1964-ben az egyesület a mai klubházba költözött és nevét újra hozzáigazította a hajógyáréhoz és felvette az MHD Vasas nevet. A 60-as és 70-es években sok füredi versenyző szerepelt a vitorlázás élvonalában, a válogatottakban. A 80-as évektől kezdődik az utánpótlás képzése szervezett formában, sportiskolai keretek között.1985-ben a hajógyár neve ismét változik, így az egyesület új neve Ganz Hajó Balatonfüredi SE lett.
Az utánpótlás elkezdi szállítani az eredményeket és a fiatalok felzárkóznak a felnőttek mellé. Az egyesület évről-évre feljebb lép az egyesületi ranglistán.
1990. április 22-én az egyesület közgyűlése új alapszabályt és új nevet szavazott meg, megalakult a Balatonfüredi Sport Club, mely hat szakosztályt foglalt magában. Az egyesület elnökének egy vitorlázót, Simon Károlyt választották meg. A vitorlás telep kezelői jogát a klub ekkor kapja vissza a hajógyártól. Ez azért fontos, mert a változások szele miatt érezhetővé vált, hogy az egyesület el fog szakadni a hajógyártól. A kezelői jog visszaadása egy hosszú bírósági procedúrát eredményezett, melynek a végén a Legfelsőbb Bíróság az egyesületnek ítélte azt.
1996-ban a Sporttörvény a sportingatlanok egy meghatározott részét a kezelők tulajdonába adta. Ennek a törvénynek köszönhetően a BSC lett a tulajdonosa a vitorlás telepnek, a focipályának és még egy területnek. A vitorlázók az önállósodás gondolatát vetették fel, mellyel a változó társadalmi helyzethez igyekeztek gyorsan igazodni. Hosszú előkészítő tárgyalások után, a vízi túrázókkal együtt, a vitorlázók kiváltak a BSC-ből és megalapították a Balatonfüredi Yacht Club közhasznú szervezetet. Elnöke Lettner Adorján lett, a BYC pedig tulajdonába kapta a vitorlás telepet, a rajta levő épületekkel, és a szakosztály tulajdonát képező versenyhajókat. Igaz ehhez javasolnunk kellett a Sporttörvény módosítását, melyet a parlament el is fogadott.
A BYC-et ezek után a gyors fejlődés jellemezte: hajóparkja megújult, az utánpótlás képzésére programot indított, számítógépes könyvelést vezetett be, az adminisztráció és a szakmai munka segítése érdekében modern gépekkel szerelte fel irodáját, apró területi fejlesztések után egy 70 hajós új kikötőt épített, az olimpiai és nagyhajós osztályainak létszámát növelve 2008-ban 14. alkalommal lett első az országos ranglistán. Több projectet dolgozott ki és javasolt a területi fejlesztésre, mely minden esetben érintette a szomszédos önkormányzati területet is. 2007-ben a régi klubház helyére elkészült a sétányhoz harmonikusan illeszkedő új Klubház amely egy építési stratégia első eleme.
Az egyesület fiatal edzőket foglalkoztat, akiket folyamatosan segít a szakmai továbbképzésben. A BYC utánpótlás nevelése országosan a legjobbak között van, szép eredményeket érnek el külföldön is.
Versenyrendezői csapatot képezett ki az egyesület, akik a BYC versenyei mellett a Magyar Vitorlás Szövetség és más klubok rendezői munkájába is besegítenek. 1999-ben a BYC nagy sikerrel rendezte meg a Cadet Európa Bajnokságot, 2004-ben Magyar DN Osztályszövetséggel a DN Európa- és Világbajnokságot, 2006-ban társrendezője volt a Balatonfüreden nagy sikerrel megrendezett Cadet Világ Bajnokságnak. A 2007-es évi építkezés után 2008-ban a J24 EB rendezésével a Club bebizonyította, hogy tavon is lehet remek versenyt rendezni. 2009-ben a Finn Junior VB mellett az ASSO EB is a club rendezésében zajlik.
Komoly szándék és törekvés a Kékszalag trófea Balatonfüredre visszahódítása, amely történelmi kötelesség.
Az egyesület komoly sportdiplomáciai tevékenységet fejt ki, tagjai közül vannak, akik nemzetközi vitorlás szervezetek vezetőségében tevékenykednek, de képviselőik dolgoznak az Európai Vitorlás Szövetségben, a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségében, az MVSZ bizottságaiban és osztályszövetségeiben, valamint megyei szinteken is.
Németh István
Sárdy László
Wágner Imre
László Lajos
Farkas László id.
Farkas László ifj.
Szerencse Ferenc
Kugler Nándor
Filipovits László
Lettner Adorján (1994-2007)
Angyal Ádám
Baranyai Elemér dr.
Bognár János
Csenger Zalán Attila
Farkas László +
Fí János +
Filipovits László
Hantó István
Illés Ferenc
Lettner Adorján
Ligeti Pál
Mészner Sebestyén
Németh Gyula +
id. Pataki Attila
Répási Sándor
Simon Károly
Tolnai Kálmán
Törzs Imre
1928 Amsterdam
1936 Berlin Heinrich Tibor O jolle
1960 Róma Tolnai Kálmán Finn Dinghy
1968 Acapulco Tolnai Kálmán - Farkas László ifj Star
2004 Athén Czégai Péter - Cserép Csaba 470
Kovács Barnabás
Stefán Tibor (2001)
Simon Károly Veszprém Megyéért
Filipovits László 1997
Hantó István 1998
Lettner Adorján 1999
Sárközy András 2000
Simon Károly 2001
Tolnai Kálmán 2002
Gyenese Balázs 2003
Csomai József 2004
Keller András 1996
Hantó István 1996