A világ valaha felfedezett legrégebbi számítógépe 2000 éven át pihent a görög Antiküthéra sziget partjainál, miután a hajó, miben szállítottál elsüllyedt. A szerkezet elképesztően hosszú ideig tűrte a tengeri élet viszontagságait, amiről eltorzult, rozsdás alakja árulkodik.
1902-ben figyeltk fel a szerkezetre
Az felfedezés egy rézkarral kezdődött, amit egy csapat halász fedezett fel a XX. század fordulóján. A szerkezetnek további két évet kellett várnia, hogy valaki felfigyeljen rá – 1902-ben figyeltek fel rá csupán, hogy az egyik szikladarab valójában több mint aminek korábban hitték. A források megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy ki volt, aki észrevette a kerekeket a megkövesedett maradványban: egyesek szerint Spyridon Stais, a hajóroncs feltárását kezdeményező politikus, mások szerint Valerios Stais, görög régész volt, aki felfigyelt a különleges szerkezetre.
Nem egyértelmű a dátum
Stais felfedezése immáron 115 éve létezik a köztudatban. Szintén nem mindenki ért egyet azzal kapcsolatba, hogy pontosan melyik nap került bejelentésre az újságokban a felfedezés, ugyanis 1902-ben Görögország még a julián naptárat használta a világ többi részén pedig a mai napig legelterjedtebb Gergely-naptár szerint mérték a napokat. Görög idő szerint május 18. míg a Gergely-naptár szerint május 31 a felfedezés évfordulója.
Még mindig rejtély a tudósok számára
A világ tudósai már évtizedek óta próbálják megfejteni az Antiküthérai szerkezet titkát, azonban a különös berendezés a mai napig a régészet egyik legnagyobb rejtélyének számít. Röntgen- és CT-vizsgálatoknak is alávetették már a mechanizmust, hogy rekonstruálhassák a szerkezetet olyan formában, amilyennek eredetileg is készült. A megépítése idejét valamikor időszámításunk előtt 200 és 70 közé helyezték a szakértők.
Óraműhöz hasonlít a szerkezet
A vizsgálatoknak köszönhetően már tudjuk, hogy az óraméretű szerkezet több mint 30, egymáshoz kapcsolódó, mozgó fogaskereket tartalmazott és néhány különleges tárcsát, amelyekkel a Nap, a Hold és egyéb égitestek és égi jelenségek (pl. napfogyatkozások) követték. Ehhez igazították például az olimpiák megrendezését is.
Fáből készült a szerkezet
A szerkezetet egy (valószínűleg) fából készült kar tekerésével lehetett üzemeltetni, amely a fogaskerek mozgatásával előre megmutatta, hogy az adott égitestek éppen merre és hogyan fognak elhaladni. A szakértők szerint a számítógép megalkotását követő ezer évben egyetlen kultúra sem készített ilyen összetett és pontos eszközt sem csillagászati, sem más célokra.
2016-ban jött az áttörés
2016-ban a vizsgálatok egy újabb eredményt hoztak: fény derült egy feliratra, amely az eszközön feltűntetett égitest-fogyatkozások színeit magyarázta. A kutatók még mindig nem állítják biztosra, hogy mire használták a szerkezetet, és elképzelhető, hogy ez örök rejtély marad. A kutatások és vizsgálatok azonban továbbra is folytatódnak a történelem és tudomány egyik legnagyobb titkának megfejtése érdekében.